A januárban egy klip társaságában megjelent Disproportionate dalt követően március elején látott napvilágot a magyar posztrock trió, a Vihar Után első teljes nagylemeze, a Songs O People. A 11 tételes instrumentális album igazi művészzenét rejt, izgalmas megoldásokkal, üres járatok nélkül.
Zenekar: Vihar Után
Album: Songs O People
Megjelenés: 2024. március 6.
Műfaj: posztrock
Tagok: Galacsik Zoltán (gitár, ének), Leindler Milán (dob), Miriszlai Áron (basszus)
A Vihar Után nem sokkal a Covid-járvány előtt alakult, már indulásától kezdve nagy tervekkel és komoly ambícióval. Az őszinte érzelmek művészi ábrázolására és átadására keresve sem találhattak volna kifejezőbb műfajt a Magyarországon még csak ébredező, de egyre népszerűbb posztrocknál. Bár a posztrock általában instrumentális zene, a Vihar Után első EP-je, a 3 számos Természetesen még tartalmazott éneket is – az új albumon ugyan már nyomokban sem találni vokált, a Leindler Milán dobossal nemrégiben készült interjúnkból kiderül, hogy élőben előadva azért lesz némi csavar a dologban.
A Songs O People egy lendületes és remekül megkomponált Celebration Of Hope tétellel indít, amely lassan bontakozik ki a finom szimfonikus bevezetésből egy remek gitártémába. Az albumon többször is eljátsszák egyébként, hogy a lágy filmzenés részek közé beiktatnak némi metalos riffelést – hasonló elv alapján, mint Haydn Meglepetés-szimfóniájában, csak itt még a lassabb részeken sem alszol el. Jó példa erre a majdnem 8 perces, a debüt EP-ről “újrahasznosított” For Even The Great Oak Bows, vagy azt követő But Only A Hollow Heart Can Be Filled With Bliss, illetve – némileg kakukktojásként, hiszen ebben a dalban főleg a feszültségé és a lehangolt gitáré a főszerep – az előzetesen bemutatott Disproportionate.
Nem mehetünk el szó nélkül azonban a már-már horrornak is nevezhető elemekkel indító Monochrome, valamint a – legalábbis számomra – westernes hangulatú, majd a végére metalba forduló Thirteen Years Of Cold, Blind Noise mellett sem. (Sosem fogom megérteni, miért ekkora posztrock-trend autópálya hosszúságú címeket adni egyes daloknak. Ha egyszer majd interjúzom egy posztrock zenekarral, feltétlenül meg kell kérdeznem.) Az album két legkönnyedebb és egyben legrövidebb darabja, az A Tormentor’s Lamentation és a Seed To Blossom is többek puszta átkötő elemeknél, interlude-oknál, az album teljes értékű részei ők is. Az izgalmas fúvós és perkussziós megoldásokkal egy valódi erdőbe varázsoló Your Own Forest-ben sincs vadulás, de nem is kell, éppen elég a dalbeli erdő vadregényessége. Utóbbi dal szintén kapott klipet, hasonlóan a For Even The Great Oak Bows-hoz és a Paint My Face With Honest Colors-hoz, ezekre a fenti lejátszási listában Ti is vethettek egy pillantást.
VIHAR UTÁN
- Facebook: https://www.facebook.com/ViharUtanOfficial
- Instagram: https://www.instagram.com/viharutanbandhu/
- YouTube: https://www.youtube.com/@viharutan8191
- Spotify: https://open.spotify.com/artist/0jEIw4dk1M9V0ZSyIcHwMA?si=A4axOLOiSZmHCRkKggFDLQ
- Lemezbemutató koncert: https://www.facebook.com/events/411980317950237
by: Skinny
W a y o 
Hozzászólás