Üdvözlünk az oldalunkon! 😁 Mi vagyunk a "Wayo", egy zenei ajánlókkal, cikkekkel, albumismertetőkkel és toplistákkal foglalkozó csapat. Elsősorban az a célunk, hogy új zenekarokat és előadókat mutassunk be másoknak a világ minden tájáról. Nem vagyunk zenei szakértők, se nem profi cikkírók, de igyekszünk majd minél több újdonságot hozni Nektek. /ENGLISH/ Hi Everyone! 😁 We're "Wayo" a team dedicated to musical reviews, articles, album guides and toplists. We're music fans but we aren't professional experts. Our main goal is to introduce new bands and musicians from all around the world. Stay tuned and listen to music 😜
Habár nem telt teljesen eseménytelenül a Nest of Plagues idei éve, mégis hosszú hónapokat tudhatnak maguk mögött, melyek a felvetődő kérdések, és nem a válaszok számát gyarapították. Augusztusban beérett a kitartás gyümölcse és végre felkerült az i-re pont, megérkezett Dakota 'Lucifer' Adams, hogy újra méltó fényében tündökölhessen a zenekar.
Heavy héthez heavy összefoglaló: magyar poszt-black, svéd nu-metalcore, vagy amcsi deathcore, lényeg, hogy üssön! Nem úgy, mint egy nyúlfarknyi bejelentés a legnagyobb maszkos brigádtól azzal kapcsolatban, hogy szépen, lassan elfogynak.
When it comes to Bring Me The Horizon—one of the world’s biggest rock bands today—many new fans don’t even realize that this Sheffield band, which now plays in arenas in front of tens of thousands of people, used to rock out with straightened, black-dyed hair and nails, playing songs with dissonant, Black Dahlia-style riffs, and songs whose titles were named after a certain Slater’s unwashed dick. The British band’s debut album, which turned twenty this year, proved to be the perfect opportunity for BMTH to celebrate it in true BMTH fashion—in a way very few before them have: thumbing their noses at success and glamour, and fully embracing their raw, aggressive, and often instinct-driven youthful nature.
Mi a fészkes fene történik az Avenged Sevenfolddal? A kaliforniai metal zenekar július legvégén a semmiből robbantott egy négyszámos EP-t, a STATICÁt, ami egyben az első zenéjük is három év és a nagy port kavart Life Is But a Dream… nagylemezük óta. Ha valaki azt hiszi, hogy az urak tanultak az esetből, visszább vettek a progból (na, meg a drogból…) és lejjebb tekerték a niche-mérőt az ennél nagyobbat nem is tévedhetne… az új cucc ugyanis borderline hallgathatatlan. Mindezt úgy mondom, mint a banda korai munkásságának nagy élvezője és támogatója. Ha csak az azonos című lemezt egymás mellé tesszük ezzel a mostani katyvasszal, konkrétan meg se lehet mondani, hogy ez egy és ugyanaz a kompánia. Szóval a kérdés továbbra is az, hogy mégis mi a jó élet történik az A7X-szel, miért csinálják azt, amit, és egyáltalán kinek jövedelmező ez?
Augusztus eleje nem a legforgalmasabb időszak az évben, de így is jutott a hétre rengeteg koncert-, és album bejelentés. Köztük egy olyan zenekartól is, akik idén már kiadtak egy anyagot, amit itt, a Wayónál is igen jól fogadtunk. Ezek közül szemezgettünk.
Mindenki eldobható és helyettesíthető, még azok is, akik negyed évszázada vannak egy pozícióban és elmozdíthatatlannak tűnnek. Távozó és érkező zenészek, tagcserék, valamint természetesen friss bangerek július legutolsó hetén.
A Bring Me The Horizon-ról, a világ jelenleg egyik legnagyobb rockbandájáról sok újvonalas rajongó nem is tudja, hogy az arénákban, több tízezer ember előtt játszó sheffieldi banda anno kivasalt, feketére festett hajjal és körömmel, disszonáns, Black Dahlia-riffekre károgtak olyan dalokat, amelyek címe egy bizonyos Slater meg nem mosott faszáról voltak elnevezve. A britek idén húszéves debütlemeze aztán tökéletes alkalomnak bizonyult, hogy a BMTH önmagukhoz híven úgy ünnepelje azt meg, mint előttük nagyon kevesen eddig: fittyet hányva a sikerre és a csillogásra, és igenis felvállalva saját maguk nyers, agresszív, és sok esetben ösztönök által vezérelt, fiatal valójukat.
A hétre jutott mindenféle jó hírből egy kevés: visszatérő zenekarok, albumbejelentések, új énekesek színre lépése, mindezek pedig az emótól kezdve a hardcore-on át egészen a brutal death metalig tartó skálán elhelyezkedve. Ha ezek mind csak felvezetése az ősznek, akkor nagyon király második félév vár még ránk a továbbiakban.
Marilyn Manson szinte napra pontosan 9 év után lép fel július 22-én a Budapest Parkban. Zenekarát 1989-ben alapította meg, azóta pedig 13 albumot adtak ki. A legutóbbi, 2024-es a One Assassination Under God – Chapter 1 nevet viseli, és mondhatjuk, hogy a megbotránkoztatás és shock rock nagymestere nem sokáig unatkozott – nemrég dobta be közösségi média oldalán, hogy a rajongók hamarosan - egészen pontosan augusztus 14-én - számíthatnak is a folytatásra. Az azonos nevű, ám Chapter 2-es utótagú, kilenc dalt tartalmazó lemezről két track már meghallgatható, ezek a Front Toward Enemy és az Exit Wound címet viselik.
A héten megannyi zenekar elkészült az új lemezével, beharangozta azt, vagy már egész egyszerűen kőkeményen benne van a promóciós folyamatokban. Emellett pedig szomorú apropó is sújtotta a hazai underground egyik legszerethetőbb punk rock-zenekarát. Hogy kikről van szó, és mi lett (lesz) velük, ahhoz irány a cikk alább.
Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.
