Újabb feltörekvő banda szem- és fültanúi lehetnek azok, akik a pop-punk és a punk rock világában keresnek potenciális kedvenceket! A +4 zenekar rövid, de fejleményektől nem mentes történetét a csapat gitárosa, Szalagyi Áron foglalta össze. Az interjúban nem csak a főbb állomásokról olvashattok, hiszen az első hónapok, évek kihívásairól, az ideális zene-humor arányról vagy például a dalok mögöttes tartalmáról is szót ejtett Áron. Tartsatok velünk!
Interjúalany: Szalagyi Áron (gitár)
+4
Hekkel Bence "Heky" - ének
Szalagyi Áron - gitár
Idul Richárd - basszusgitár
Pardi Ferenc "Fecó" - dob
Tavaly kezdetét vette a zenekarotok története, azaz útnak indult a +4. Milyennek ítélitek meg a 2023-as évet? Gördülékeny folyamatnak tekinthető az, ahogy egy csapattá forrtatok vagy adódtak bizonyos kihívások az ideális felállás megteremtéséhez köthetően? Milyen történéseket emelnétek ki mérföldkőként az előző évből?
Először még 2022 őszén ültünk össze hárman, Hekyvel, az énekesünkkel és Fecóval, a dobosunkkal, akikkel a SheepSkinben együtt zenéltünk már. Azonban az a projekt épp, amikor már lemezszerződésünk is volt és megjelent az első demó, elhalt. Öt év telt el a 2022-es találkozásig, mindenkinek újra bizseregni kezdett a keze, hogy folytassuk, hasonló stílusban, tehát a pop-punkban. Szükség volt egy basszusgitárosra, és Ricsi személyében 2023 tavaszára meg is találtuk az emberünket. Ricsi előtt volt pár meghallgatásunk, de nem volt meg az a „szikra”, illetve a hozzáállással is voltak gondok. Emlékszem, egy kb. 30 perces telefonbeszélgetésünk volt, nagyon tetszett az elhivatottsága, a szenvedélye, az, hogy ő tényleg nagyon akarta ezt. Aztán kiderült, hogy ő is kellően „pihentagyú”, ugyanúgy imádja a humort, a poént, a zrikát, mint mi. Tudta a dalokat, lelkes volt, hozott ötleteket, és azóta ő is testvérünkké vált. Így négyen 2023 májusában adtuk az első koncertünket Gyálon, innen beszélhetünk arról, hogy a +4 valóban megindult. Aztán nyáron megfogalmazódott bennem, hogy az újabb lépcsőfok egy bemutatkozó lemez lenne. Ezt tavaly októberben fel is vettük a Grenma Stúdióban, és az egyik dalt a “Te vagy“-ot be is adtuk A Dal versenybe, amellyel be is jutottunk a legjobb 60 közé. Nagy élmény volt a meghallgatás, fontos tapasztalatokkal gazdagodtunk ott.
Miként került közel hozzátok a pop-punk és a punk rock világa? Kik inspiráltak, illetve inspirálnak titeket? Még milyen zenei stílusok fogyasztása jellemző rátok hallgatóként? Esetleg – a zenekarotok elnevezéséből kiindulva – a nagyjából négy évet megélő +44 is meghatározó volt az életetekben?
Persze! Én nagyon szerettem azt a bandát, de örülök, hogy a klasszikus Blink-182 újra összeállt, viszont a névválasztáshoz nem volt közük. Inkább arra törekedtünk, hogy valami számnak a vonatkozása kerüljön bele a névbe, az UNO-kártyajátékban a +4-es a büntetőlap, kitolhatunk a másikkal, és négyen is vagyunk, tetszett a név hangzása. A dobosunk, Fecó a leginkább punk-imádó, de annak minden alstílusát szereti, alapvetően mi hárman inkább a pop-punkot szeretjük a stíluson belül, de ugyanúgy sokféle metalt hallgatunk. Szerintem ez a sokféleség kiütközik a lemezünk dalain is. Természetesen nem mehetünk el a stílus emblematikus csapatai mellett, így a Blink-182, a Sum 41, a Good Charlotte, az The Offspring és a Rise Against is közel áll hozzánk. Személy szerint ugyanúgy meghallgatok egy rap dalt, mint egy musicalt, nagyon széles a hálóm, ha zenehallgatásról van szó, de persze sokszor hangulatfüggő is, hogy éppen mi szól.
Maradva az általatok választott és játszott műfajoknál, mennyire érzitek azt, hogy 2024-ben egy szélesebb körben működőképes banda alapjait adhatja a pop-punk és a punk rock? Az eddigi visszajelzések alapján sikerült elérnetek a tényleges célközönségeteket? Egyáltalán mekkora kihívást jelent az, hogy egy friss zenekarként minél több emberhez jusson el a zenétek? Kellően támogató a hazai zenei közeg?
Ehhez van egy sztorim. A Budapesti Corvinus Egyetem évzáró fesztiválján léptünk fel Zánkán a SheepSkinnel, és egy országosan már bőven-bőven ismert csapat előtt léptünk fel, a tervek szerint kb. 17 óra felé, amikor még mindenki a Balatonban hűsöl. Azonban a fő banda technikai gondjai miatt a kezdésünk elcsúszott olyan este hét vagy nyolc órára, így már szép tömeg gyűlt össze a színpad előtt. Életünk egyik legjobb bulija kerekedett ki a dologból, a közönség többször felkiabálta, hogy maradjunk inkább mi fenn a színpadon. Ez mutatja, hogy ez a stílus, a pop-punk borzasztóan fülbemászó, minden generációnak tetsző zene, a maga lazaságával, technikai könnyűségével. Nyilván a mai 30-40-es korosztálynak van egy erőteljes nosztalgia érzete, ha meghallja a korszak klasszikusait, mint egy All The Small Things, egy American Idiot, vagy épp egy Teenage Dirtbag. Friss húsok, kishalak vagyunk mi a zenei piacon, a „vevők” szerintem még nem találtak ránk. Jelenleg saját erőnkből próbálkozunk, hirdetünk, törekszünk arra, hogy valami pluszt adjunk a hallgatóságnak. Egyelőre kevés külsős ember, értsd úgy, hogy nem barát vagy családtag van, akihez eljutottunk, de eddig abszolút pozitívak a visszajelzések. Nehéz beindítani egy zenekart, az elején kell 200%-t beletenni, aztán elég a 105%. Jelenleg ennek a lehetőségeit igyekszünk feltérképezni.
Idén adtátok ki a debütáló albumotokat! Az „Apróbetűs részek” egy nyolcszámos nagylemez lett, amely elejétől a végéig magyar dalokkal operál. Milyen témákra fókuszáltatok a dalszövegek megírásakor? Egyértelmű volt, hogy magyarul szeretnétek írni a szövegeket? Tervben van, hogy a jövőben angol nyelven is kipróbáljátok magatok egy-egy szám erejéig vagy kijelenthető, hogy tartósan hazai terepen képzelitek el a dalaitok megalkotását?
Úgy éreztük, hogy megértünk ahhoz, hogy magyarul daloljunk, ezen a nyelven beszél a közönségünk, így értik meg igazán a szövegein lényegét. Az első lemezen az alapvető emberi érzések kerültek előtérbe. Épp azok, amik ebben a rohanó világban egyre inkább eltűnnek. A szerelem, a gyász, a dac, az útkeresés. Mindannyian belecsöppenünk ezekbe az élethelyzetekbe. Kaptunk olyan pozitív kritikát, hogy pár dalt csináljunk meg angolul is. Nem zárom ki, hogy egyszer lesz ilyen, de ez még odébb van. Szeretnénk előbb itthon a hazai pop-punk, a rock-élet meghatározó bandájává válni.
Tudnátok mondani olyan, a számok elkészítésével vagy dalszövegeivel összefüggő részletet, érdekes sztorit, tehát lényegében fun factet, amit szívesen megosztanátok a világgal és még eddig nem nagyon került szóba? Van személyes kedvencetek az album dalai közül?
Mind szeretjük az Én/Neked-et, azonban az összes dalban van valami részlet, amit imádunk. Oh, sok ilyen sztorink van, A Világkép című dalt Heky barátom írta és semmi köze nem volt ahhoz, ahogy végül megszületett, ugyanis egy akusztikus dalként indult, na mi ebből csináltunk egy ízig-vérig punkrock nótát. Ezt mindig felidézzük és jót röhögünk.
Már több alkalommal lehetőségetek nyílt arra, hogy élőben is megmutassátok magatokat és a tudásotokat a nagyérdeműnek. Milyennek írnátok le egy tipikus +4-koncertet? Egy bejáratott receptet követtek vagy szerettek gyakran variálni azzal kapcsolatosan, hogy miként is menjen le egy este? Szerintetek mikre kell kiemelten ügyelni egy fellépésnél a sikeres produkció érdekében? Van olyan helyszín, ahol nagyon nagy vágyatok, hogy legalább egyszer színpadra álljatok?
Kezdjük ott, hogy az abszurd humor, a filmes idézetek, a Family Guy, a popkulturális utalások alapvetően határozzák meg ennek a zenekarnak a működését. Külsős szemmel szerintem, aki ezt nem szokta, annak nagyon fárasztóak lehetünk. Egyik koncerten mondták nekünk, hogy a mi stílusunk inkább stand up- poppunk, ugyanis egy-egy dal felkonfjába gyakran ejtünk el poénokat, de volt, hogy a Family Guy egyik karácsonyi klasszikus jelenetét játszottuk újra, mikulásjelmezben, ugyanis ünnepi témájú, beöltözős volt a buli. Fontos viszont az arány, hogy ne vigyük túlzásba a dolgot, a fókusz a zenén legyen, de ezt mi nagyon jól érezzük. Konkrét színpadot nem tudnék mondani, a cél inkább, hogy minél több fesztiválon játszhassunk, illetve az ország legjobb klubjaiban. Személy szerint határon túl is nagy öröm lenne fellépni, de ehhez első körben az alapvető ismertséget kell elérni, amikor már nem te hajtod fel a fesztiválokat, a szervezőket, a rádiós szerkesztőségeket, hanem ők keresnek meg. Ez azonban hosszú folyamat. Most én bombázom őket levelek armadájával.
Végezetül, kérlek mesélnétek arról, hogy mire számíthatnak tőletek a követőitek a következő hónapokban? Mikor és hol lehet majd titeket elcsípni fellépőként a közeljövőben?
Sok vicces tartalomra a közösségi média felületeinken, ezt megígérhetem, de tréfát félretéve, minden követ megmozgatunk, hogy egy-egy nyári fesztiválra eljuthassunk, van szervezés alatt pár koncert, de közben már születőben vannak az új dalok is. Minden infót megosztunk a Facebookon, Instán és Tiktokon. Kövessenek be a kedves olvasók, és akkor tuti nem maradnak le semmiről.
+4
by: Wolfy
W a y o 