A sötétben pislákoló neonfények – Naked Prey-miniinterjú

Új szereplővel bővült a pécsi underground színtér a Naked Prey debütálásával! A downtempo és synthwave alapra építő szólóprojekt október 10-én egy kétszámos self-titled EP-vel indult útnak.

Blénessy Albert, a Cvlt of Grace basszere új fába vágta a fejszéjét és egy egyszemélyes zenei projektbe kezdett. A Naked Prey, melyről lentebb pontosabb képet kaphattok, egy kiváltképp izgalmas szólóprojektje Pécs városának. Albert a sötétebb elektronikus műfajok és a ’80-as éveket megidéző, neonfénybe mártott popzene egyvelegével hoz új színt a szürke hétköznapokba. Az első két trekk instrumentális, azaz még az éneket nélkülözik, de a hangulatfestésre annál tökéletesebbek. A jövő év elejére várható harmadik Naked Prey-dal már egy vendégelőadóval rúgja ránk az ajtót, hogy aztán újabb és újabb zenészekkel az oldalán mutassa meg Albert a Naked Prey minél több árnyalatát. Ha valami igazán új kibontakozásának lennél a szem- és fültanúja, kövesd be Instán a szólóprojektet, ahol minden fontosabb fejleményről értesülhetsz. Na de jöjjön a lényeg, a miniinterjú!

Minek köszönhető, hogy szólóprojektbe kezdtél?

Először saját magam szórakoztatására kezdtem el saját zenéket csinálni, amikor éppen nem volt állandó zenekarom, mivel az így felszabadult szabadidőmet valamilyen formában zenéléssel szerettem volna tölteni. Tetszett, hogy egy zenekarral ellentétben itt mindent magamnak kell kitalálnom és emiatt egy ilyen jellegű szólóprojektben sokkal jobban megjelenik az én zenével kapcsolatos filozófiám.

Miért pont a downtempo és synthwave kettősre esett a választásod a Naked Prey alapköveinek lerakásakor?

“Mindenképpen olyan zenét szerettem volna csinálni, ami nem gitárközpontú és nem élő előadásra íródik elsősorban, így sokkal több teret enged a kísérletezésnek. Próbáltam szintetizálni az általam hallgatott elektronikusabb műfajokat, amik közül vannak sokkal sötétebb, experimental vagy ambient előadók is és olyanok is, amik a ’80-as évek popzenéjéből inspirálódnak.”

Mit érdemes tudni a Second Skinről és a Reflectionről? A hozzájuk tartozó cover artot mi ihlette?

“Mindkét szám tisztán instrumentális anyag, ami ugyanannak a kezdeti ötletnek két elágazása tulajdonképpen: torzított, zajos, széles szintetizátor soundok feszes dobbal és sok percussion hangszerrel megtámogatva. A Second Skin sokkal feszesebb, gyorsabb, inkább percussion- és dobközpontú, a Reflection pedig egy lomhább, durvább basszusokkal és grandiózusabb témákkal operáló megközelítése ugyanannak az alapötletnek.”

Mi a következő lépcsőfok a zenei projekted életében?

“Előreláthatólag következő év elején fog megjelenni egy single, amin már ének is lesz egy szintén pécsi előadótól. Azt, hogy utána mi következik még nem tudom… szeretném megtartani ezeket a zenei alapokat és ezekre építkezni a továbbiakban. Amennyiben adott a lehetőség szeretnék minél több érdekes, új előadóval közösen dolgozni, úgy, hogy mégis megmarad az egyszemélyes jellege a projektnek.

Naked Prey

by: Wolfy

Hozzászólás

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑