Január végén látott napvilágot a Philosophers Stoned legelső nagylemeze, az Evil Gaze. A feltörekvő groove metal banda albuma elsődlegesen a szorongás különböző formáit mutatja be, de más jellegű téma is helyet kapott a lemezen. Az új alkotás mellett a kezdetekről és a csapat 2023-as debütáló kislemezéről is beszélgettünk, illetve a közeljövőre vonatkozó tervek sem maradtak ki. Utóbbi kapcsán felhívnánk a figyelmetek arra, hogy február 15-én, azaz most szombaton lehetőségetek nyílik a Philosophers Stoned zenéjének személyes felfedezésére is a Robot falai között.
Philosophers Stoned:
Fábián Lilla - ének
Tengely Viktor - ritmusgitár
Borza Zsolt - szólógitár, vokál
Karsai Roland - basszusgitár
Barta Gergő - dobok
Wolfy: 2023-ban indult útnak a zenekarotok, szóval mondhatjuk, hogy egy igazán friss formáció a tiétek. Mi alapozta meg azt, hogy egy közös zenei projektbe vágjatok, egyaránt gondolva itt az alapkoncepciótok és a felállásotok kiforrására?
Viktor: Az eredeti felállásban még csak hárman voltunk: Zsolti, Gergő és én. Ekkor még csak instrumentálisan raktunk össze dalokat, viszont a covid miatt szüneteltünk. Nem volt igazán koncepciónk eleinte, csak szerettünk zenélni és lejárni próbálni. Lilla 2021-ben csatlakozott, ekkor került ének az EP-s dalokra. Basszusgitáron többen is megfordultak a zenekarban és Roli tavaly decemberben csatlakozott hozzánk.
Egészen visszamenve a zenei karrieretek legelejére, miként vált központi elemmé nálatok a zenélés? A Philosophers Stoned előtt játszottatok már más zenekarban vagy ez a legelső bandátok?
Lilla: A srácok többségében tizenéve zenélnek, így engem leszámítva mindenkinek volt már zenekara. Korábban más hangszeren is játszottam, de felnőtt létemre, mikor énektanárhoz kezdtem járni, akkor tért vissza igazán a zenélés az életembe, nem sokkal később bekerültem a zenekarba.
Roli: Nekem volt szerencsém elég sok helyen megfordulni az elmúlt hét-nyolc évben, a punktól a death metálon át az alterig tényleg minden műfaj belefért. Nem is tudnám ma már elképzelni a mindennapokat enélkül. Jelenleg a Wisdomslave és Philosphers Stoned van fókuszban, de mindig beeshet egy-két kitérő szösszenet.
Habár ez a már említett alapkövekhez köthető, de minek köszönhető, hogy a groove metalra építkeztek? Hosszabb távon mennyire érzitek úgy, hogy más műfajok és alműfajok is szerepet kaphatnak? A zenei ízléseteket tekintve elmondható-e rólatok, hogy olyan jellegű dalokat és lemezeket hallgatok, amilyet ti játszotok?
Viktor: Abszolút arra törekszünk, hogy olyan zenét csináljunk, amit mi is szívesen hallgatnánk. Elég különböző a zenei ízlésünk metálon belül is, így sok helyről jön inspiráció. A groove metál igazából organikusan alakult, és erre jött a dallamos ének.
Lilla: A jövőben nincs kizárva semmi, szerintem valamilyen szinten mindig meg kell újulnia egy zenekarnak, a következő lemeznél biztosan sokat fogunk kísérletezni más műfajok és alműfajok elemeivel. Roli csatlakozása amúgy is új színt hozott a zenekarba, izgatottan várjuk, hogy ez dalírásnál is megmutatkozzon.
Időrendi sorrendben haladva, 2023-ban, azaz a megalakulásotok évében jelent meg a debütáló EP-tek, a „Lured to the Underworld”. Mit érdemes tudni a kislemez háttértörténetéről? Milyen témákra fókuszáltatok a dalok megírása során?
Zsolti: A lemez munkálatai Turcsák Bencénél folytak, illetve ő is keverte a lemezt, a produceri feladatokat is ellátva.
Lilla: Az énekfelvételek Radó Éden segítségével készültek, aki énekproduceri szerepet is ellátott, és aki egyébként az énektanárom és mentorom is, így személyesen is nagyon sokat köszönhetek neki. Ami a témákat illeti, nagyrészt az okkult elemek alakították a szövegeket, de már akkor is fel-felbukkantak az emberi kapcsolatokat leíró tényezők.
Egy kiváltképp tetszetős cover artot is kapott a Lured to the Underworld! Mi ihlette, illetve kinek a munkája? Szerintetek mekkora hatása lehet egy jól sikerült borítónak az emberek figyelmének megragadásában?
Viktor: Az artworköt egy kedves barátunk Csukás Nikolett készítette, aki debütálás előtt meghallgatta az EP-t, és a szövegeket is külön elolvasta, hogy minél pontosabb képet kaphasson a dalokról. A színvilágot egyeztettük, és a folyamat közben is kapcsolatban voltunk, de igazából főként az ő benyomásai alakították a borítót.
Mind a kislemezetek, mind az albumotok angol dalszövegekkel operál. Egyértelmű volt számotokra, hogy ez angol nyelv a legjobban járható út? Érdemes egyáltalán magyarul alkotni, ha valaki hozzátok hasonló irányvonalat követ?
Lilla: Ez is organikus folyamat volt, ezt éreztük a zenéhez, a témákhoz illőnek. Merült már fel a magyar szöveg, és nem zárom ki, hogy a jövőben előfordulhat magyar dal is a repertoárunkban, de egyelőre az angol szöveg adta magát.
Ha már nagylemez. Gratulálunk az első albumotokhoz! Január 30-án debütált az Evil Gaze. Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig? Mennyire lett másabb ez a korong, mint az EP-tek? Miben fejlődtetek leginkább az elmúlt bő másfél évben?
Viktor: Köszönjük! Szerintem összességében volt egy fejlődés, amely kicsit kiforrottabb a hangzásvilághoz vezetett ezen a lemezen, mint az EP-n. Főleg ének oldalról, mivel Lilla még csak bő egy éve énekelt, amikor felvettük a kislemezt.
Lilla: Szövegileg is mélyebbnek érzem a dalokat, és valóban kiforrottabb énektémákat is tudtunk megvalósítani, de a srácok részéről is érzem ezt a kiforrottságot. Barátoktól, akik az eleje óta követnek minket, szintén megkaptuk, hogy külső szemmel is feltűnő a fejlődés, valóban egy komolyabb anyagról van szó, illetve nem ezt a műfajt kedvelő ismerős kiemelte még a single megjelenésekor, hogy tetszik neki a refrén, fülbemászó.
Roli: Annyit tudnék még kicsit kívülről hozzáfűzni, hogy engem nagymértékben ez az új lemez győzött meg a csatlakozásról és mindenképp egy hatalmas előrelépésként tekintenek rá a csapat életében.
Van-e személyes kedvencetek az albumról? Amennyiben igen, miért pont az általatok választott szám áll a legközelebb hozzátok? Továbbá adnátok egy kis összefoglalást arról, hogy az egyes dalok miről szólnak?
Viktor: Nekem a Venomous Kiss. Van egy kis blues-os érzés az egészben, és egy olyan dallamosság van a refrénben, ami számomra nagyon fülbemászó.
Zsolti: Az egyik az átkötő dal a Proxima B. Ezt lényegében kicsit improvizatívabban, stúdiózásnál raktuk össze. Kemencei Balázsnál rögzítettük a gitárokat és nála volt egy ebow, amivel mindenféle zajokat és sistergéseket is felvettünk. A másik az Irreversible, ez a keményebb számaink egyike, hangszeres oldalról is, a tiszta ének és a screamek váltakozása is egyedi ízt ad neki.
Lilla: Nehéz választani, mind a szívemhez nőtt, de talán az Imbalanced, mert nagyon izgalmas végre duettezni, főleg CHENI-vel (Antal Csenge), plusz ennek a dalnak a szövege is jelent a legtöbbet nekem. Emellett a Venomous Kiss, mert egy számomra korábban elképzelhetetlen hangot kellett kigyakorolnom hozzá.
Gergő: Az én kedvencem az Exiled, dob szempontból ezt tartom a legjobbnak a lemezen.
Roli: Én is az Imbalancedet mondanám elsősorban, de nehéz választás. Egy jól összerakott nagyon frappáns dalnak tartom, jól váltakoznak a témák szép az íve az egésznek és a címe ellenére nagyon is egyensúlyban minden az extrém vokáloktól a tisztákig, a refréntől a szólóig.
Lilla: Ami az összefoglalót illeti, nagyrészt az egyén különböző szorongásait boncolgatják a dalok, egyedül talán a Venomous Kiss, ami a fenntartások és a cím ellenére egy pozitív lefolyású kapcsolatot ír le, ahol a másik fél megnyílik az elbeszélőnek. Ezzel szemben a Coup de Grace és az Evil Gaze negatív kapcsolati dinamikákat mutat be, amolyan elbocsátó üzenetek. Míg előbbi egy válaszokkal nem kecsegtető, elhanyagolt kapcsolat ajtaját zárja be, addig utóbbi akár a saját démonjaink elbocsátásaként is értelmezhető.
Az Exiled és az Irreversible az egyén kirekesztettségét járja körbe, utóbbi az általános társadalmi elidegenedésre hivatott felhívni a figyelmet, előbbi pedig a kívülálló egyénben felgyülemlett düh megtestesülése. Azonban közös bennük, hogy van egy-két sornyi reményteljes felütés, hogy együtt erősebbek lehetünk, és nem kell, hogy ez a folyamat valóban visszafordíthatatlan legyen, ahogy azt az Irreversible címe sugallja.
Az Imbalanced az egyén mindennapi frusztráltságából, lehangoltságából indult, amire nem azt a választ várja, hogy minden rendben lesz, de a második verze szembeállítja ezt a test megbetegedésével, amolyan mégis miért kesergek én, mikor mások, akár szeretteink súlyos betegségekkel küzdenek? Azonban a refrén második fele itt is ad egy reménnyel teli hangot, amely azt sugallja, hogy jönnek még szebb napok, lelkileg és testileg is.
Milyen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtatok a fellépéseitek alkalmával? Mi tesz egy koncertet felejthetetlenné? Ilyen téren van-e bármi, amiben egyértelműen szeretnétek jobbá válni?
Gergő: Sajnos nem a koncertek voltak előtérben eddig, ezért kevés fellépésünk volt, de a következő időszakban erre is több hangsúlyt fektetünk majd.
Viktor: Minden eddigi fellépésünkre kritikus szemmel néztünk, és igyekeztünk tanulni a tapasztalatokból és a visszajelzésekből.
Lilla: Ilyen például, hogy összeszedettebbek legyünk műsor oldalról is.
Zárásként kérlek meséljetek arról, hogy mik a terveitek az idei évre, illetve lehet-e tudni, hogy hol találkozhatnak veletek a követőitek a következő hetekben?
Roli: Február 15-én, szombaton a Wisdomslave-vel és a Skybeasttel csapunk egy nagy bulit a ROBOT színpadán.
Lilla: Most elsősorban az albummegjelenésre és erre a lemezbemutatóra fókuszáltunk, az év többi része még tervezés alatt áll, de az Instagram- és Facebook-oldalunkon mindig hírt adunk az eseményekről.
Philosophers Stoned
Zenekari fotók: Nagy Fruzsina, Csukás Nikolett
by: Wolfy
W a y o 
Hozzászólás