Úgy tűnik, a fővárosi Ashen Culture formáció srácai képtelenek aludni, vagy lassítani. Ennek ékes példája legújabb nukleáris trekkjük, amiben nem mindennapi feat-parádé fültanúi lehetünk.
Talán jó néhányunkban elevenen él az emlék, amikor 2022 januárjának ugyanazon napján a nemzetközi deathcore-színtér három megkerülhetetlen góliátja (Fit For An Autopsy, Shadow of Intent, Enterprise Earth) egyszerre szállította le akkori legfrissebb anyagát. Eme csillagászati jelenség úgy vonult be a történelembe, mint a ‘Nagy Deathcore-Együttállás’. Ennek bizony már negyedik éve (be is csípődött a derekam, miközben ezt leírom.) Azóta is vártuk az alkalmat, lestük hol az eget, hol a naptárat, faggattuk hol teremtőnket, hol pedig Babi nénit, hogy “mikor már”? Mikor élhetünk át valami hasonlót újra? Dacára annak, hogy eme apokaliptikus “véletlen” hatására pár hónappal később újraindult a történelem, mégis végső elkeseredésünkben édesszülőnkhöz fordultunk, aki csak annyit válaszolt: “Nem bogaram, nem veszek neked Nagy Deathcore-Együttállást. Van nekünk otthon is!”. Ismerjük már ezt a szöveget, így hazaérve hitetlenkedve, csalódottan, kissé fintorogva nyitjuk ki a nyikorgó kamra ajtót. Hirtelen belénk hasít a látvány okozta sokk. Anya nem hazudott!
Az Ashen Culture a tavalyi nyár folyamán rúgta be a hazai deathcore-színtér forgóajtaját, Amygdala Disconnect című debüt szinglijükkel, melyről itt olvashatsz bővebben. Most pedig az évet indítják meg egy brutál erős közreműködés-orgiával, amelyben az énekes Hanzlik Péter mellett az Eagle Has Landed, a Heedless Elegance, a Slammelweis és a Splitleaf vokalistái igyekeznek túlkiabálni egymást. A trekk jobban fáj, mint a kád széle, amire a gyerkőc kirakta a fürdés közben eláztatott legóit száradni – természetesen jó értelemben!
Az instrumentál stank face-kompatibilis, kifogástalan deathcore-zúzda, de egyértelműen a dal fő attrakciója jelen esetben a vokál. A licitet a Splitleaf énekese Györki Bence kezdi meg a nyitóverzével, mely a későbbiekben is visszaköszön majd. Ezt követően a Heedless’ frontembere, Konter Samu süvöltözik egy elegánsat (höhö) megcsillogtatva jól ismert magas vokáljait. Sietve át is adja a leszállópályát a sasoknak, akik Tari Bálint és Farkas Péter személyében kifogástalan összhanggal képeznek átmenetet és ágyaznak meg az egyenes arányossággal durvuló trekk második felének, amelyben elérkezünk az igazi gyomorsavas, ocsortányos brutal slam death metal világába. Az énekes Hanzlik Péter itt ereszti ki a velociraptorokat és minden egyéb ocsmányságot, ami a torkában lakik. Dacára az illusztris felhozatalnak, a vokalista szerepben “null kilométeresnek” számító Hanzlik abszolút nem tűnik kisebbnek a többiek között. Épp ellenkezőleg. Otthonosan mozog (jelen esetben krákog) a riffek között. Kirívó, jól megkülönböztethető identitása van a játékának, amit öröm hallgatni. A kollab lezárását pedig Debrenti Márk kapta meg, egy igencsak raptornyálas stafétabot átadás után, és sikeresen húzott lapot tizenkilencre gusztustalan gutturaljaival. Márk, aki a Slammelweis névre hallgató projekt keretei között csatlakozott be a buliba nem ismeretlenek egymás számára a bandával, hiszen Hanzlik és Debrenti a Sleeping Serpent formációjukban is együtt munkálkodnak.
Ashen Culture – ASHES NEVER SLEEP
Az Ashes Never Sleep minden műkedvelő deathcore szimpatizánsnak kötelező darab. Nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a mi kis otthon készült deathcore-együttállásunk se nem sárga, se nem savanyú, és határozottan a miénk!
Ashen Culture
Nyitókép: Czimmermann Fruzsina
Szerző: Elekes Roland
W a y o 
Hozzászólás