A Behind the Music negyedik felvonásában az Ópiumbarlang atyját, fiát, szentlelkét, azaz Gönczi Balázst (egyszerűbb nevén Prof Shub Niggurath-ot) kérdeztük az oldal történetéről, a hazai, illetve a külföldi zenei élet vonzó és kevésbé vonzó arcairól, na meg az undergroundról. Kritikus hangok, kritikán aluli zenék és mémek. Ugyan, mi kell még?
Miről szól a Behind the Music? Eltérve a megszokottól, a zenészek és zenekarok helyett ebben a cikksorozatban megmutatjuk nektek a zene ezer arcát, a háttérországot. Hogy kik vannak még a megjelenések, a koncertek, a fesztiválok, az ajánlók, a kritikák, az EP- és albumborítók, a videoklipek vagy éppen a zene iránti töretlen szenvedély mögött? Derítsük ki!
A negyedik rész tartalmáról: Az aktuális epizódban nem csak az Ópiumbarlang (nem) titkos összetevőiről tudhattok meg többet, de a blog és a mémoldal szerepkört is betöltő oldal alapítójának, Gönczi Balázsnak a minőségi(?) mémekhez és zenekarokhoz fűződő viszonya, illetve a tökéletes tartalmakhoz elengedhetetlen elitizmusa is felszínre kerül.
Évad: I. évad - Magazinok, webzinek, blogok Rész: IV. rész - Ópiumbarlang Interjúalanyok: Gönczi Balázs (Prof Shub Niggurath) Oldal kezdete: 2020. április 01. Felkarolt műfajok és alműfajok: Black metal, Hardcore és annak alfajai, elvontabb kísérleti zenék, Hip-hop
Wolfy: Miként született meg a gondolat, hogy létrehozzátok az oldalatokat és az, hogy ezt a koncepciót kövessétek? Változott valamiben az, amit eredetileg elképzeltetek vagy tartjátok magatokat a kezdeti identitásotokhoz?
Prof Shub Niggurath: Az egész blog ötlete a legelső covid lezárások alatt fogant. Éppen nem dolgoztam a vírus miatt meg unatkoztam is. Akkoriban a Fémforgácsnak írtam és a HP fórumát spammeltem a gagyi mémjeimmel. Amikor belém hasított a felismerés, hogy akár egy külön oldal is lehetne ezeknek a hülyeségeknek. Ez egy napra rá annyiban változott, hogy mivel érdekeltek mindig olyan dolgok is, amik nem illenek bele a metalba, úgy gondoltam, majd ide írok blogszerűen azokról a dolgokról, amik a Forgácson már nem férnek el. Így csapódott a kezdeti Facebook oldalhoz egy blog.hu-s cucc. A koncepció pedig továbbra is annyi, hogy olyan zenékről legyen szó, ami nekünk tetszik. Miközben próbálunk arra törekedni, hogy a kevésbe ismerteken legyen a fókusz. Írhatnék az új Conjurer lemezről, mert szeretem és tetszik. De minek? KG már tökéletesen körbejárta, ha nem tudok egy gondolatot se hozzá tenni, akkor csak nettó időpocsékolás meg szájtépés. Vagy maximum like hajkurászás. Inkább próbálok keresni valami olyat, amiről itthon még nem nagyon volt szó. Nyilván vannak kivételek itt is, olyan lemezek, amikről úgy érzem, muszáj, hogy megjelenjenek a blogon. Egy tökéletes példa erre, hogy nem érdekel, hol volt már szó róla, ha Dylan Walker csak fingik egyet, én arról is írok. Plusz, én próbálom a hazai dolgokat kicsit előtérbe tolni, persze a szabály itt is az, hogy csak az, ami tetszik, de fasza hazai dolgokról az a jobb, ha minél több helyen beszélnek. A memes oldalon meg annyi, hogy vicces legyen. Nyilván a humor szubjektív, nekem meg kurva szar humorom van. De van ez a kis mikroközösség, amit hazai undergroundnak szokás hívni, meg amit szeretünk piedesztálra emelni. De az igazság az, hogy azért vannak itt is érdekes és kifigurázandó dolgok. Egy görbe tükör magunk elé meg, hogy tudjunk kicsit nevetni a saját nyomorultságunkon pedig sose árt. Egy ember biztos mindig jól fog rajtuk szórakozni. Én.:D
Fujimi: Még mindig olyan lelkesen csináljátok a projektet, mint az elején?
Prof Shub Niggurath: Én személy szerint még mindig az vagyok. Mindig is kedv szerint működött a dolog, ha nincs kedvem írni vagy nincs érdekes zene, amiről írnék vagy meme ötlet, akkor akár hetekig vagy egy hónapig sincs poszt. Aztán meg van, hogy úgy megmegyünk, hogy a Dunwich-csel egy délután alatt kitolunk tízet is, mert éppen történt valami olyan dolog, amin tök jól szórakozunk.
Traidusk: Miért pont az Ópiumbarlang nevet választottátok és ki volt a szellemi atyja?
Prof Shub Niggurath: Én lennék a szellemi atya, a fiú, meg a szent lélek is. Csáth Gézától olvastam éppen az Ópiumot, aztán azt gondoltam ez menő lesz (Nem lett). Utána később csatlakoztak a többiek. Mindenki hozta a saját dolgát, amiket szeret, legyen az dungeon synth, ambient vagy stoner. Az, hogy a 3 aktív és 1, jelenleg inaktív társból, a 3 aktív még zenész is, ad lehetőséget arra, hogy olyan izgalmas cikkek is legyenek a blogon, amik máshol nem nagyon vannak. Mint például Naga írása, arról, hogy csinált meg egy ambient lemezt, egy este alatt.
W.: Miként vált a zene az életed szerves részévé? Melyik zenész vagy zenekar volt a legnagyobb hatással rád?
Prof Shub Niggurath: Én ilyen pózer vagyok. Kis tacskó koromban még csak rap zenéket toltam. Miután a szakközépben belekeveredtem egy nagyon veszélyes és rossz társaságba, akik belevittek az asztali szerepjátékok világába (először:D) és olyan hangulatokat kezdtem el keresni a zenékben. Nyilván mutatták a Finntroll-t, a Mayhem-et, a Six Feet Under-t, ilyesmiket a többi meg már jött magától. Az, hogy ki vagy mi volt rám a legnagyobb hatással, jó kérdés, de szerintem kb. minden nap tudnék mást mondani. Most hirtelen Téveszme, Show Me The Body, Rákosi, Another way, Walter Delgado, Gene Mayer, Death Grips, Alex CF, RZA. A hazai Ozzy, Fejes Tamás, nyilván a hazai Deryck Whibley, ByeAlex. Vagy Deryck Whibley a kanadai ByeAlex? Áh, mindegy is. Nem vagyok jó a listázásban, mert döntésképtelen vagyok.
W.: A hazai és a külföldi underground zenekarok közül kik jutnak eszedbe a következők hallatán: kreatív dalszövegek, emlékezetes koncertek, látványos videóklipek?
Prof Shub Niggurath: BIPØLARIS, Show Me The Body, Flying Lotus, klasszik Wu-Tang, Tyler The Creator, Death Grips, Full of Hell, The Armed. Hogy miért? Elég megnézni őket és egyértelmű.:D
T.: Melyik az az album, amelyet szerintetek legalább egyszer mindenkinek hallania kéne?
Prof Shub Niggurath: Emperor – Anthems to The Welkin at Dust
T.: Van abszolút kedvenc albumborítód? Ha igen, melyik?
Prof Shub Niggurath: Abszolút kedvenc nincs, mivel döntésképtelen vagyok. De a korai Immortal lemezek egyszerre rohadt menők meg nagyon viccesek is. Meg kb. minden, amit Alex CF csinált. Death Grips – Money Store, meg a No Love Deep Web, mert egyszerűen zseniális fact, hogy a világ egyik legjobb lemezének a borítója Zach Hill pélója.:D
F.: Sok cikkben igen nyersen fogalmaztok, nem riadtok vissza a káromkodástól sem. Ez a fajta kifejezőeszköz a közvetlenség céljával létezik nálatok vagy így kényelmesebb megfogalmaznotok a véleményeteket?
Prof Shub Niggurath: Így kényelmes, így jön. Amikor ezt az egészet elkezdtem csinálni, meg azóta is, az van a fejemben, hogy ez az egész egy ilyen egyszerű kis valami, amit egy hülye gyerek irkál (most már több), aki szereti ezeket a zenéket, meg ezt az egész színteret. Nem kell semmit túlgondolni, csak csinálni, ami jön és kész.
W.: Mivel tudja egyből megragadni a figyelmedet egy dal, illetve mi az, ami után biztos vagy, hogy egy adott zenekart vagy zenészt nem fogsz követni a jövőben?
Prof Shub Niggurath: Legyen benne blastbeat meg hegedű, a szexi szaxi meg már csak a hab a tortán. Nyilván a dob+basszus felállású powerviolence amúgy is mindent visz, jah meg az abstract hip-hop. Az esetek többségében, aki lakossági unalmas hulladékot csinál, az pont nem érdekel, bár azért vannak kivételek. Én az az elitista vagyok, aki az elitistákat is leköpködi haha.
F.: Mi volt a legrosszabb koncert, amin valaha részt vettetek? Miért nem tetszett?
Prof Shub Niggurath: Az április Cloud Rat! Mert nem kaptam szabit!
T.: Van-e olyan zenész, akitől valami miatt a falra mászol?
Prof Shub Niggurath: Ahogy Niklas Kvarforth marketinget csinál a mentális betegségéből, az több mint kártékony meg undorító. Mondjuk a zenéjét elnézve teljesen hiteles. Most erről írhatnék egy egész regényt, szóval inkább maradjunk annyiban, hogy sok minden és mindenki idegesít. Legtöbbször már én önnönmagamat is.
F.: Melyik előadók okozták neked a legnagyobb csalódást?
Prof Shub Niggurath: Jelenleg még mindig a visszatérő City of Caterpillar-t próbálom kiheverni.
W.: Milyen zenéhez köthető online magazinok, blogok és mémoldalak állnak közel hozzád?
Prof Shub Niggurath: Én mivel egy válogatós elitista vagyok, inkább csak csipegetek innen-onnan. Itthon a legjobban talán a NuSkullal tudok azonosulni, még ha csak a zenék max. fele, ha érdekel ott. Komakino’zine, ha valami jó noise rock/post punkra vágyom. Recorder, ha nem csak a metal/hardcore kell. Mögött, ha jó interjú. Én inkább csoportokban és YouTube csatornákon szoktam vadászni: Noise Rock Now, Screamo Index Community, Avant-Garde/ Dissonant/ Cavernous Death & Black Metal for Cvnts, Christs, Redeemers csak hogy párat említsek. YouTube-on pedig theneedledrop, Odium Nostrum meg Black Metal Promotion nyilván, hate5six, grindwar channel, No Deal, Dead End Hip-hop, XStekkahX.
W.: Mire számíthatnak a követőitek a jövőben? Milyen tartalmakat terveztek 2023-ra?
Prof Shub Niggurath: „Úgy nézek én ki, mint akinek van terve? Félreismersz. Kocsik után rohanó kutya vagyok. Dunsztom sincs, mi lesz, ha ráugrok. Nem latolgatok, csinálom.” Amúgy továbbra is szar zenék meg még szarabb mémek.
Köszönjük szépen az interjút!
Ópiumbarlang
- Facebook: https://www.facebook.com/opiumbarlang
- Weboldal: https://opiumbarlang.blog.hu/
Ami még érdekelhet:
Show Me The Body – Trouble The Water (2022)
Improzgatás a Mátra tövében – Kajgün interjú
by: Wolfy, Fujimi & Traidusk
Leave a Reply