Wayo Special: SEVER interjú (10.13.)

Milyen érzések és gondolatok gyülemlenek fel bennünk, amikor a világ a feje tetejére áll és megváltoznak a hétköznapok? Ezt a kérdéskört ragadja meg a SEVER első nagylemeze, amely idén májusban jelent meg. Az interjú során a “This Should Have Been A Better Place” megszületésének körülményei és érdekességei mellett a lett alternatív rock/poszt-hardcore zenekar színe-java is közelebb kerülhet hozzátok!

Interjúalanyok:

Leo Korenevsky (ének) 
Pavel Trebukhin (gitár) 
Stanislav Kobelev (gitár) 
Ilya Peshkov (basszusgitár) 
Jevgeny Bratushchenko (dob)

Wolfy: Hogyan foglalnátok össze röviden a SEVER történetét? Miként jutottatok el odáig, hogy megjelenik az első albumotok?

Egy ideje már ismertük egymást mielőtt elkezdtünk volna együtt játszani. Az alternatív zenei szcéna Rigában elég kicsi, így gyakran játszottunk ugyanazokon a fesztiválokon vagy koncerteken különböző zenekarok tagjaiként. 2016-ban, Sia The Greatest” című dalának feldolgozásával kezdődött a történetünk. A visszajelzések pozitívak voltak, így úgy döntöttünk, hogy folytatjuk. 2017-ben felvettük a “Hope” című számunkat és videoklipet is készítettünk hozzá. Először egy EP-t akartunk készíteni, de végül további hat dalt adtunk ki kislemezként. 2020 elejére elég anyagunk volt egy nagylemezhez, stúdióba vonultunk, hogy elkészítsük az albumot. Ekkor csapott le a Covid. Nem kis akadály volt és lelassított minket, de tanulságokkal, új tapasztalatokkal is járt. Ezeket a gondolatokat és érzéseket tettük bele ebbe az albumba.

Traidusk: Mely zenekarok inspirálnak Titeket?

Rengeteg van, különböző korszakból. Leginkább a 2000-es évek közepén és a 2010-es években kiemelkedőt alkotó metalcore/poszt-hardcore zenekarok, mint például a Bring Me The Horizon, az Architects, a While She Sleeps, az Emarosa, a Beartooth vagy éppen a Normandie.

W.: Melyek a legkedvesebb emlékeitek az eddigi karrieretekből?

Két koncert, amit szülővárosunkban, Rigában játszottunk. Az elsőt 2017-ben, amelyet Chester Bennington életének és zenéjének szenteltük, közvetlenül a halála után. A második 2018-ban volt, ugyanezt az elképzelést megvalósítva. A helyszín mindkét alkalommal tele volt, őrületes koncertek voltak. Chester igazi zenei ikon volt egy egész generáció számára, ez maximálisan érződött a két fellépés alkalmával.

T.: Melyik a legszemélyesebb dalotok, amit valaha írtatok?

Mindegyik személyes. Inkább a saját tapasztalataim inspirálnak, mintsem könyvek vagy történelmi események. A dalszövegeimben megpróbálom lefordítani a világról alkotott képemet, a saját érzéseimet, a helyzeteket, amelyekben már voltam és a véleményemet a mindennapok történéseiről. Biztos vagyok benne, hogy sokan vannak, akik ugyanígy gondolkodnak és éreznek, és ez a célom. Megtalálni valakit, aki ugyanolyan küzdelmeken megy keresztül mint én és megmutatni neki, hogy nincs egyedül, mások is átérzik a helyzetét. Lehet, hogy más talán már leküzdött valamit, amit mi még nem, de elbukott ott, ahol sikerrel jártunk. Erről szól. Megoszthatom a tapasztalataimat ezekkel az emberekkel és tanulhatunk egymástól.

T.: Mi volt a legnagyobb kihívás, amivel a “This Should Have Been A Better Place” készítése során szembesültetek?

Az albumot a világjárvány idején vettük fel, amikor a korlátozások miatt nehéz volt összegyűlni a stúdióban. Nem ez volt a legjobb időpont a lemez kiadására, mert nem voltak koncertek, amikkel népszerűsíteni lehetett volna az albumunkat. Üres utcák, zárt helyszínek. Eléggé demotiváló látvány volt. Most már egyértelmű, hogy ez a légkör, amiben éltünk, befolyásolta az album hangzását, hangulatát. Akkoriban, a felvételi folyamat alatt elég nagy kihívás volt.

W.: Az album borítója nagyon magával ragadó és hangulatos. Honnan jött az ötlet, hogy valami ilyesmit tervezzetek? Miként jött létre a borító? Mennyire tükrözi azt, amit eredetileg elképzeltetek?

A régi szovjet magasház előtti sötét sziluettel próbáltuk visszaadni azt a nyomasztó, mégis nosztalgikus hangulatot, amit a dalainkban és a klipjeinkben közvetítünk. Ugyanakkor tökéletesen illik az album címéhez is. Valójában a kép két különböző fotóból áll: egy fotó egy sziluettről az ablakban és egy másik egy szovjet házról. Ezeket a képeket a tehetséges barátunk, Stephanie Zapolska egyesítette egyetlen album artworkké.

T.: Az albumotok stream videója igazán egyedi és kreatív! Kinek az ötlete volt?

Mivel az album streamjét a YouTube-on akartuk közzétenni, nem csak egy borítóképet szerettünk volna készíteni a zenéhez, hanem valami olyat, amit érdekes nézni. Kezdetben volt egy ötlet, hogy csak a sziluettjeinkkel készítsünk egy videót, ami a basszusgitárosunk, Ilya javaslata volt. Amikor előálltunk az albumborító ötletével, úgy döntöttünk, hogy valamelyest módosítunk az eredeti elképzelésen és a ház ablakaiba helyezzük el a sziluettjeinket.

W.: Miként születnek meg a dalszövegeitek? Van egy koncepció, amire az album épül és ezt követik a számaitok is vagy inkább arról írtok, ami megragad Titeket?

Nem volt általános koncepciónk az album megírása közben, azonban vannak közös témák, képsorok és hangulatok a dalokban. Nem állt szándékunkban kapcsolatot teremteni a dalok között, ez természetes módon alakult ki. Az, hogy hol és milyen korszakban élünk kihatással voltak a dalszövegeinkre. Ezek csak egy olyan ember gondolatai, aki egy apró közösségben él Rigában, a feszültséggel teli idők közepette.

T.: Mi a háttere az Animal című dalotoknak?

A dal azon toxikus kapcsolatokról szól, amelyek bizalmi problémákat eredményeznek. Egy zárkózottá, megkeseredetté váló ember története, aki kerüli az emberekkel való érintkezést és titokban büszke a saját szenvedéseire.

T.: Az “Empty Promises” című számotok elkészítésében közreműködött Christoph Wieczorek is, az ANNISOKAY énekese és gitárosa! Hogyan jött létre ez a kollaboráció? Milyen volt vele együtt dolgozni?

Megtiszteltetés volt számunkra, hogy egy olyan tehetséges előadóval mint Christoph Wieczorek, felvehettünk egy dalt. A hangja tökéletesen illett ehhez a számhoz. Alig várjuk, hogy a jövőben is együtt dolgozhassunk vele!

W.: Melyik városokat látogatnátok meg a legszívesebben egy turné keretei között? Mely zenekarok társaságában lépnétek fel?

Nincs konkrét város. Annyi helyre mennék, amennyire csak lehetséges. Az interjú elején említett zenekarok mindegyikével nagyszerű lenne fellépni, de a While She Sleeps egy kicsit kilóg a sorból. Nagyon jó lenne részt venni a fellépésükön! Az energiájuk őrületes.

W.: Mit terveztek következő lépésnek a zenekar életében? Mire számíthatnak a rajongóitok?

Már ismét a stúdióban vagyunk és új dalokat írunk. Remélhetőleg nem kell túl sokat várniuk a rajongóinknak a legközelebbi szerzeményünkre.

Köszönjük szépen az interjút!

Hogyha felkeltette az érdeklődésetek a SEVER és a zenekar első nagylemeze, a “This Should Have Been A Better Place”, akkor ne habozzatok bekövetni a srácok közösségi média felületeit, időben értesülve az új dalaik megjelenéséről és a legfrissebb fejleményeikről.

SEVER

by: Wolfy & Traidusk

Leave a Reply

, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d