A Föld bolygó egy rendkívül zajos hely lett a 2020-as évekre, nem is könnyű ezt megszűrni, de mi mégis megpróbáljuk: új rovatunkban egész egyszerűen összegereblyézzük az elmúlt hét fontosabb történéseit az internet villanygitáros szekciójából, amik mellett nem lenne illő elmenni, de valamiért mégis sikerül.
A hétre jutott mindenféle jó hírből egy kevés: visszatérő zenekarok, albumbejelentések, új énekesek színre lépése, mindezek pedig az emótól kezdve a hardcore-on át egészen a brutal death metalig tartó skálán elhelyezkedve. Ha ezek mind csak felvezetése az ősznek, akkor nagyon király második félév vár még ránk a továbbiakban.
Új dalt robbantott a Chiodos, több is van még a tarsolyukban
Miután két évvel ezelőtt visszatértek a nagy amerikai emo-millenial fesztre, a When We Were Young-ra, majd tavaly újravették debütlemezüket, az All’s Well That Ends Well-t, annak huszadik évfordulója alkalmából, a Chiodos most egy új dallal – az elsővel 12 év után – nyomatékosítja, hogy nagyon is visszatértek és ez még távolról sem a sztori vége.
Craig Owens, a zenekar énekese és agytrösztje, aki mindössze egy hároméves ciklust hagyott ki a banda karrierjéből, és a Chiodos közel egy évtizedes szünetében vagy féltucatnyi mellékprojekttel ügyködött (ezek közül a leghíresebb talán a Destroy Rebuild Until God Shows) így fogalmazott a visszatérő single, a TAPDAT, valamint az ikonikus poszt-hardcore-kompánia jövőjét illetően:
Még rengeteg munka vár ránk a Chiodos világának kiépítésében. A TAPDAT az első lépés ebbe az irányba. A saját szellemiségünkhöz való visszatérés csábított vissza a zenekarral való közös alkotáshoz, és ez a dal minden percében érezhető. Egy kompromisszumoktól mentes, kísérleti utazás, amely minden lépésnél magával ragad. Ami a Chiodos jövőjét illeti, hihetetlen tehetségek vesznek körül. Erősebbek és céltudatosabbak vagyunk, mint valaha, és alig várjuk, hogy folytassuk azt a történetet, amelyet már 12 éve várok, hogy elmesélhessek.
Lil Lotus a From First To Last új énekese, a kultikus posz-hardcore-banda a Fearlessnél folytatja
Maradjunk a legacy emo-/poszt-hardcore-bandák újjáélesztésénél: új dallal jelentkezett a From First To Last, az első, amiben az emo rapper, Lil Lotus, vagyis Elias Villagran énekel. A kvintesszenciális Your Name In Red Ink akár 2005-ből is utazhatott volna időt, igazi screamo-revival eszköztárral operál. A banda – akiknél egy időben a Skrillex-ként elhiresült Sonny Moore is gitározott – ezzel együtt bejelentette, hogy a Fearless Recordsnál folytatja tovább, és van még ott, ahonnan ez jött.
A zenekar – akik szintén harmadik eljövetelüket ülik – visszatérése már cseppet sem ilyen egyszerű, és következetes: a FFTL először 2023-ban adott újra életjelet magáról négy év után, akkor Matt Good gitáros, énekes, billentyűs, mindenes visszatérésével 13 év eltávot követően, majd a rá következő évben a zenekar teljes csendben csöpögtetett ki erősen animés/japán popkulturális-esztétikával bíró, leginkább a(z akkori) BMTH-ra hajazó dalokat (GENESIS, REV). A tavalyi Mirror Soul – amiben a Sleeping With Sirens énekese, Kellin Quinn is vendégeskedik – viszont már jóval inkább a mostani irányt hivatott elővetíteni, 2026-ot meg a fentiek ismeretében már teljesen a kétezres évek bűvöletében, új arccal a mikrofonnál tölti a zenekar. Azt hiszem kijelenthető, hogy befejeződött az útkeresés, stabilizálódott a From First To Last.
Itt az első dal a Pain of Truth második nagylemezéről
Oké, ha kicsit sok volt a fekete körömlakk, és hajspray-szag, akkor itt egy kis badizós hardcore: a Long Island-i Pain of Truth bejelentette második nagylemezét, ami szimplán csak a banda nevét viseli. Az anyag szeptember 25-én érkezik a DAZE-től, és három évvel követi a debütöt, valamint egy évvel jön a Sunamival közös split után. A 11 dalos bikacsököt a színtérkedvenc Will Putney öntötte pazarul megszólaló formába.
Természetesen mi lenne az albumbejelentés értelme meghallgatható dal nélkül, úgyhogy itt az Unforgiven, ami mázsás beatdown riffjeivel és velőt rázó csordavokáljaival rezzenti össze az érzékenyebb lelkületűeket. Michael Brian Smith énekes így fogalmazott a dal mondandójával kapcsolatban:
Az Unforgivenben a világ nyomasztó terhéről énekelek, és arról, hogy egyesek hogyan alkalmazkodnak a modern élet pokoli körülményeihez. Ezt a dalt azért írtam, hogy reményt adjak ezekben a szörnyű időkben. A dal arról szól, hogy az energiánkat felhasználva tegyünk lépéseket, és alakítsuk a veszteségeket győzelemmé.
A Showing Teeth bejelentette a debüt EP-jét, itt egy kaotikus dal róla
A már-már mesterségesen turbulensen növekvő zenekarok és előadók korát éljük, vegyük jelen esetben a Showing Teeth-et, akiről pár hónappal ezelőttig még semmit se lehetett tudni, aztán Addison és zenekara hirtelen a Bring Me The Horizon első albumát végigjátszós, teltházas napjain találta magát Manchesterben, majd az első londoni fellépésük is full házzal ment le. A fiatal hölgy az ősz felét már a President vendégeként tölti majd az Egyesült Államokban. Mindezt eddig két kiadott számmal.
Vagyis most már hárommal, illetve a turné kezdetének napján, szeptember 4-én megjelenik majd a teljes debüt EP, a FATE WORSE THAN LONELINESS, amin az eddig kiadott két single (Labyrinth, Rip) mellett helyet kap természetesen a most bemutatott Bad Exchanges is. Az eddig megjelent három dal alapján a Showing Teeth projekt nagyjából a metalcore és a deathcore határmezsgyéjén egyensúlyoz. A törékeny kinézetű, aprócska termetű hölgy a legádázabb hangokat préseli ki magából – nem egy férfiúi pályatársát megszégyenítve ezzel -, de ha kell, akkor angyali énekhangon dúdol, emellett röpködnek a gravity blastek, és a kaotikus riffek, full káosz az egész, és hát nehéz azt mondani, hogy ezek után ne várnánk kíváncsian mi sül ki ebből a formációból.
A Vulvodynia megtalálta új énekesét a Burial Path vokalistájában
A dél-afirikai Vulvodyniának meggyűlt a gondja az elmúlt években az énekeseivel: a deathcore/brutal death metal/slam-banda először 2023-ban kényszerült alapító énekesét, Duncan Bentley-t katapultálni a formációból, minekutána Bentley toxikus környezetet épített ki a zenekar körül alkohol- és kábítószer-függőségével, valamint tettlegességig is fajult agressziója, amikor összetörte Thomas Hughes dobos arcát is. A banda aztán a 2025-ben csatlakozott Zion Bittenbenderrel se járt sokkal jobban: vele kapcsolatban ex-barátnők hoztak fel bántalmazással és manipulációval közös sztorikat, így még idén repülnie kellett. Átlag deathcore-pillanatok, nem igaz? Mindeközben Lwandile Prusent gitárossal is próbálták több ízben is betölteni az űrt, de Prusent végül csak a hangszere mellett döntött.
A banda most bejelentette, hogy a tavaszi énekes-vadászat sikeresen zárult Maya Pobst képében, akit még a deathcore-os Burial Path soraiból ismerhetnek a darás zenék kedvelői, valamint a hölgy one take coverjeiről. A Vulvodynia a nyár hátralévő részét már Mayával a fedélzeten tölti Európa-szerte; akik kíváncsiak arra hogy szól élőben a friss felállású csapat, azoknak a magyarok által is előszeretettel látogatott cseh Brutal Assault elég jó opcióként szolgálhat erre, de azért bedobunk egy frissebb performanszt a csajtól ide is, amikor páldának okáért épp Lorna Shore-t röfög. Spoiler: eléggé lehozza.
Leave a Reply