A frontális lobotómia diszkrét bája

A Refused feloszlott teteme még ki se hűlt, máris itt az egykori tagok Mats Gustafssonnal közösen tető alá hozott új projektje, a Backengrillen. És ez a legkevésbé sem alkonyati fika (úgy mint a skandináv délutáni süti-kávé szeánsz, nem az orrodból a bubuc), hanem embert próbáló antifasiszta karamboljazz, egyenesen a kollektív globál-paranoid őrület pereméről. Mit akarsz... Bővebben →

A nyomasztó üresség még sosem érződött ennyire telinek

Meddig lehet egy zenekarra ráaggatni valaki más kabátját, mielőtt azt végül a sajátjának tekinti? Ez fogalmazódott meg bennem először, amikor a dán Møl nagylemezes bemutatkozását (Jord) hallottam még 2018-ban. Meg nem csak bennem, a fél internet kikiáltotta őket az európai Deafheavennek, ami kicsit slendrián kijelentés volt, de mégis valahol helytálló volt akkoriban, amikor már öt éve a Sunbather fényárjában sütkéreztünk. Több se kellett a világ legboldogabb országából származó bandának, és még egy lemezen (Diorama - 2021) megpróbáltak felülkerekedni az amerikaikon - több, kevesebb sikerrel. Három az igazság - tartja a mondás, és egy nagyobb volumenű levegővétel után úgy tűnik végül révbe értünk. A Mol harmadik lemeze, a Dreamcrush már nem kullog senki után, saját tempót diktál önnön formanyelve alapján. Ez pedig nemcsak a dánok eddigi legjobb lemezét eredményezi, de teljesen új megvilágításba helyezi a sokak által lesajnált blackgaze műfaját.

Heti netes, avagy a hét történései a világháló alternatív szegletén – 5. rész

Beköszöntött a február, vele együtt pedig a vihar előtti csend, ugyanis a hónap közepén lévő két pénteken megannyi zenekar fog új lemezt kiadni. Addig viszont kiosztották a legrangosabb zenei díjakat (más kérdés, hogy ez évről-évre mennyire tud egyáltalán releváns maradni), be lett jelentve még több album, lesz koncert, ami nem kerül el minket, és természetesen most is akadt balhé - ezúttal zenekar és (most már nagy valószínűséggel) nem rajongója közt.

Az Ov Sulfur új lemeze egy elsumákolt lábnap

Nem egyszerű 2026-ban zenésznek lenni. Lényegében már minden műfajt megalkottak, minden dalt eljátszottak előtted, nem igazán lehet már újat alkotni - vagy ha mégis, az a jelenlegi elképesztően turbulens világban hamar kihal megfelelő utánpótlás és támogatás hiányában. Marad tehát a jól bevált receptek unalomig történő újrahasznosítása, a tíz-húsz éve letűnt stílusok és elemek felélesztése, vagy zsánerek egészen vérfertőző mód pároztatása. Ez utóbbi járhatott az Ov Sulfur srácainak is a fejében, ami papíron talán működőképes is lehetett volna, de a gyakorlatban sajnos elég seggszagú lett a végeredmény.

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑