A vihar utáni házibuli

2014 nem volt épp a legerősebb év a brit gitárzene történetében. Természetesen a metalcore-osoknak ott volt az Architects máig hivatkozási pontnak számító hatodik nagylemeze, a Lost Forever // Lost Together, az extrémebb metalt előnyben részesítőknek az Annal Nathrakh Desideratumja, vagy a hardcore-osabb végnek a Brutality Will Prevail negyedik nekifutása, de mégsem beszélhetünk annyira tömjénező szigetországi piacról, mint az azt megelőző, vagy későbbi években. Talán pont ez szolgált a legideálisabb időpontnak egy fiatal, akkor már hét éve (!) jelen lévő West Yorkshire-i zenekarnak, hogy végre nagylemezen is bemutatkozzanak. Ők voltak a Marmozets, akik debüt anyagukkal, a The Weird and Wonderful Marmozets-szel lényegében feje tetejére állították a színteret. A zenéjükben úgy találkozott a matekos káosz a poszt-hardcore-os tempóval és az alternatív rockos dallamokkal, mint azelőtt nem túl gyakran, mindezt pedig egy majdnem minden téren kitűnőn lehozott női vokállal megspékelve. A Marmozets belopta magát az underground szívekbe a 2010-es évek egyik legerősebb bemutatkozásával, amit négy évre rá egy hajszálnyival enerváltabb, viszont jóval ambiciózusabb folytatás követett a Knowing What You Know Now képében, majd az azt népszerűsítő turnézás után a banda elcsendesedett. Hét év teljes nesz-mentesség után tértek most vissza az angolok, megrövidülve egy taggal, cserébe viszont egy babával bővítve a zenekari családot, hogy ott folytassák, ahol abbahagyták. De lehetséges ez egyáltalán? Tud még egyszerre furcsa és csodálatos lenni a Marmozets?

Menekülés helyett határozott állásfoglalás: egy5egy – hova menekülnél? (lemezkritika)

Mivel itt a Wayon gyakran és szívesen mutatunk be feltörekvő, áttörés előtt álló előadókat, külön örömöt jelent, ha egy olyan zenekar, akikkel egyszer interjúztunk, évekkel később nagy népszerűségnek örvendő, már-már befutott együttesként szerepelhet nálunk ismét. De nem csak nekünk van okunk büszkének lenni: az egy5egy harmadik lemeze, a hova menekülnél? május 15-én jelent meg, a Dürer Kertben tartott lemezbemutató koncert alapján pedig úgy tűnik, osztatlan sikert arat a rajongóknál.

Atmoszféra – A Silent Hill és Akira Yamaoka géniusza

Ebben a rovatban ezidáig főként filmek zenei aláfestéseivel foglalkoztunk, most azonban veszem a bátorságot és ebben a rendhagyóan hosszú cikkben egy klasszikus videójáték-sorozatot veszek górcső alá, mely az atmoszféra kifejezés szótári illusztrációja lehetne. Ez nem más, mint Akira Yamaoka Frankenstein-szerelemgyermeke, a Silent Hill zenei világa!

A vörös Nap fénye, egy zenekar napfelkeltéje – fromtheredsun-interjú

A fromtheredsun tagjai röviden úgy jellemzik magukat, mint egy alternatív rock kvartett, akik csak élvezik, hogy zenélhetnek. Ez az őszinte, zenéből fakadó öröm egyértelműen átjön a produkcióikat nyomon követve! Azonban túl a közös szenvedélyen más is rejlik a zenekar létezése mögött: egy tudatos építkezés, számtalan lehetőséggel. A Kill Monday Management rock/metal tehetségkutatóján 2023-ban második helyet elérő banda az underground közeg izgalmas, még puskaporral bőven rendelkező projektjeinek egyike, akikről most még többet tudhattok meg egy tartalmasabb interjú segítségével. Sőt! Nem egy, hanem kettő zsír új, live session köntösbe bugyolált dallal megbolondítottuk a beszélgetést, hogy még kellemesebb legyen az interjú elfogyasztása. Jutalom a nap végén!

Spotlight – matrica: mélység

Megnyílt talpaink alatt a föld, hogy a mélységbe invitáljon minket, szemünk elé tárva egy új dalt a shoegaze és a zajpop világából. Nézzük, mit kínál számunkra a matrica elnevezésre hallgató szólóprojekt!

Interjú a vámpírokkal – Berliose-interjú

Az éj leple alatt a Berliose tagjai szemfogat növesztettek, hogy aztán egy véresen komoly, illetve bizonyos szempontból komolytalan EP-vel lecsapjanak a gyanútlan áldozatokra. A november közepén kiadott "Love Again" nem csak a szerelem ezer oldalát tárja elénk, de a nosztalgiavonatra is rendesen ráültet minket. A kislemez megjelenésének első hónapfordulójához közeledve jöjjön hát egy interjú, amiből akár azt is megtudhatjátok, miért nem tanácsos az orvosok többsége szerint művért inni!

A hétköznapok hullámai – Ébrenkert-interjú

Október közepén jelent meg az Ébrenkert első albuma, a "Hegyek között, város mélyén". A lemez négy EP anyagát összefogva tárja elénk a városi élet mindennapjainak hangulatát. Az interjúból kiderül, minek is köszönhető a puzzle-összerakós megközelítés, miként jutott el a Nappali a Kertig, majd az Ébrenkertig, és hogy milyen kihívásokkal járt az album elkészítése. Irány a hegyek közé, a város mélyébe!

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑