Conversations (EP)
Együttes: Atlas Hour (USA)
Megjelenés: 2019. november 1.
Időtartam: 19:10* (5 szám)
Stílus(ok): Modern Rock, Alternative Metal
Tracklist:
- Reality (3:53)
- Mind (3:53)
- Victim Syndrome (3:23)
- Heart Sounds (4:20)
- Cry (3:30)
I. REALITY
Az EP-n a “Reality”-vel találkozhatunk elsőként. Hogy mit kapunk? Egy elég jól összerakott instrumentállal megáldott számot, ami nagyban növeli a dal élvezetét. Kellemes basszusgitár, élénk gitárjáték, vérpezsdítő dobolás. A vokál alapvetően cleanekből áll, de bizonyos pontokon erőteljesebbé válik, már-már screamhez közelítő, különösen az átvezetésnél (bridge). A kórus megfelelő hangzásra, azonban van ennél lélegzetelállítóbb is az EP számait tekintve. A Heart Sounds-nál és a Victim Syndrome-nál is jobban működik összességében. A Reality legszebb részének egyértelműen a nagyjából 1 perces outrót mondanám, ahol minden olyan, amilyen lennie kell egy tökéletes lezáráshoz. A gitár és a dob remek hangulatot teremt és a vokál ezt maximálisan kiegészíti, egy új szintre emelve a számot. Megkockáztatom, hogy a Conversations dalai közül a Reality outrója a legjobb. Emiatt már mindenképpen ajánlanám! Egy kiegyensúlyozott, atmoszférikus számmal nyitott az Atlas Hour.
Értékelés:

II. MIND
A Conversations második dala a “Mind”. A Mind és a Reality egymás hasonmásai kezdve a hangszerhasználattal, amelynél körülbelül a Reality-re írtakat tudnám felhozni, néhány eltéréssel. Más szempontból is sok hasonlóság fedezhető fel a két szám között. A felépítésük majdnem teljesen megegyezik, a Mind csupán egy kórussal több szerkezetileg. A verzék, a pre-kórusok, a kórusok és az outró sorrendje ezt leszámítva azonos. Mégis könnyen feltűnhetnek a lényegi különbségek. A Mind hosszabb verzékkel, több vokállal operál, ebből adódóan a gitárok és a dob sokkal inkább kísérő szerepkört tölt be, a riffek a vokállal párhuzamosan hallhatóak az esetek többségében. Másrészt az átvezetés rövidebb, de hangzatosabb, míg az outró valamelyest egy módosított kórusnak feleltethető meg, kevesebb hangszeres felvezetéssel és lezárással. A vokál hozza a vártakat, az instrumentál kellően leleményes és érezhető a Mind atmoszférabeli mássága a Reality-hez viszonyítva. Erős hetes!
Értékelés:

III. VICTIM SYNDROME
Elérkeztünk az EP legismertebb számához, a “Victim Syndrome”-hoz, amely nem érdemtelenül vívta ki magának ezt a népszerűséget. Azonban nem lehet azt mondani, hogy messze a többi dal előtt helyezkedne el a ranglétrán, mivel más jól sikerült számokat is hallhatunk a Conversations-ön. A minőség máshol is tetten érthető, nem csak itt. De minek köszönhető ez a meglehetősen pozitív fogadtatás? A szerkezeti felépítésben új vizekre evező Victim Syndrome egyből egy pörgős, lebilincselő verzével indít, ami mindig egy jó kiindulási pont és megteremtheti a szám iránti kíváncsiságot, tartós érdeklődést. A nyitás makulátlan, mind a vokál, mind a gitár azt az érzetet adja, mintha egy film drámai pillanatának lennénk a részesei. Az első verze után jön az elkerülhetetlen: a már természetesnek számító, masszív riffek következnek. A Victim Syndrome-nál minden a helyén van. A gitárjáték nagyszerűen passzol a vokálhoz. A verzéknél, a pre-kórusoknál és a kórusoknál is olyan formában zendülnek fel, hogy egyáltalán nem lesz hiányérzetünk, teljes a kép. A dob is végig ott van a szeren, garantálja a szám dinamikáját. Gyors, energikus és kimért. A refrén telitalálat, a Reality-hez és a Mind-hoz mérten egy lépés előre, jóval megragadóbb. A bridgenél sem tudnék mást írni, magába foglalja azokat, amiket már a Victim Syndrome-mal kapcsolatosan fentebb leírtam. Egy energiabomba. Az outró ilyen szemszögből egy csöppet kilóg, mivel lassú és nyugodt, de ez sem bizonyult melléfogásnak. Klassz ez a kisebb váltás a végére. Lehet, hogy a Victim Syndrome a Conversations legrövidebb dala, de egyben az egyik legtartalmasabb is. Egy igazi gyöngyszem.
Értékelés:

IV. HEART SOUNDS
A középlemez negyedik dala sem okozott csalódást. A “Heart Sounds” egy lassabb track az EP-ről, de a lendületesség itt is felfedezhető, kiváltképpen a kórusnál. Az instrumentál meghitt, nagyon élvezetes. A riffek nem annyira durvák, inkább a clean vokál medrét követik, viszont ez kicsit sem negatívum. Egyfelől valami üdítően friss a Conversations vonatkozásában, másfelől a Heart Sounds ritmusa is ezt kívánja meg. Az utolsó kórust megelőző instrumental breaknél azonban jelzik, hogy azért ide is becsempésztek egy combosabb riffet! A komótosabb és az élénkebb szegmensek egyvelege, illetve a fülbemászó kórus egy olyan számot eredményez, amely mellett könnyedén leragadhatunk. A Victim Syndrome a Conversations ékköve, míg a Heart Sounds a meg nem énekelt hős, ami talán nagyobb figyelmet is kaphatna. Bőven megérdemli az esélyt.
Értékelés:

V. CRY
A Conversations záródala a “Cry”. Ismételten egy arányaiban lassú számról van szó, ami dalszöveg szerkezetileg is viszonylag egyszerűnek mondható, mivel két verzét és egy átvezetést találunk a kóruson kívül. Ehhez a felépítéshez fesztelen, de szimpla riffek társulnak, illetve adott pontokon egy sejtelmesebb hangzásba is belebotlunk. Még megemlíteném a bridge végén vérmesebbé váló vokált. Díjazandó, hogy bátran kísérleteznek és a vokálnál is megpróbálnak valami újat előhúzni a kalapból. A “Mind”-nál adott erős hetessel szemben ez egy gyengébb lábakon álló hetes. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem ugorná meg a lécet, csak itt nem annyira könnyű megnevezni azt, amit egészen biztosan kiemelnék. Viszont az szuper, hogy a “Cry”-nak is van egy saját identitása, és mindentől függetlentől jó, hogy megnéztek egy újabb koncepciót.
Értékelés:

CONVERSATIONS EP
A Conversations egy jó ajánlólevél lehet az Atlas Hour számára, ügyes és precíz munkát végeztek az első EP-jükkel. Megvan bennük a potenciál arra, hogy egy nap egy ismertebb együttes szerepében tündökölhessenek, legalábbis a bemutatkozásuk kétséget kizáróan biztató. Hogyha szívesen nyitnál a modern rock felé, vagy már most bejön ez a stílus, akkor egy ideális választás lehet számodra az Atlas Hour és a Conversations!
Értékelés: 8.0

Atlas Hour: Az Atlas Hour egy texasi modern rock együttes. Zenei pályafutásuk kezdte 2019 végéhez köthető, amikor megjelent a debütáló EP-jük, a jelenlegi cikkben bemutatott Coversations. 2020 decemberében kiadták a legelső coverjüket is, amely a “Dancing with a Stranger” címet viseli. A zenekar számai elsődlegesen a mindennapok egyéni és közösségi problémáival foglalkoznak, ahogy ezt a Conversations is példázza számunkra. Az Atlas Hour aktuális felállása: Parker Devlin (vokál), Justin Reaves (gitár), Brandon Johnson (basszusgitár) és Ross Forsythe (dobok)
Atlas Hour (YouTube): https://www.youtube.com/channel/UCW14XS6bWYw10HYzmWedj9w
*az EP hivatalosan megjelölt időtartama
by: Wienay
Leave a Reply