“Egy jó zenekar alapja a kitartó és hálás közönség, mi pedig értük vagyunk hálásak” – Felleng-interjú

A Felleng röviden úgy jellemezhető, hogy egy lendületes, minőségre törekvő, alternatív pop-rockban kiteljesedő zenekar, mely 75%-ban Dávidot és 25%-ban Bálintot tartalmaz. A fővárosi banda hamarosan kiadja legújabb dalát, a közelmúltban pedig bőtermő csapatnak bizonyult, így bőven akadt okunk, hogy kérdéseket intézzünk feléjük. Megnyugtatásként írhatom, az interjúban nem állítottuk őket fellengérre! Egy biztos, ennyi Dáviddal szemben nem lett volna minimális esélye sem Góliátnak.

Interjúalanyok:

Felleng
Szűcs-Pinkó Dávid "Szücsi" - ének, gitár
Kóbori Dávid - dob
Graczár Dávid "Graci" - gitár
Németh-Harangozó Bálint - ének, basszusgitár

Wolfy: Kezdjük a legelején! Miként jött létre a zenekarotok? Honnan ered a Felleng elnevezés? Mik voltak a célkitűzéseitek az alapításkor? Mennyire kaptátok azt a Fellengtől, amire előzetesen számítottatok?

Szücsi: Bálinttal és Kóbori Dáviddal már régóta ismertük egymást, az előző zenekaraink által. Mindig volt bennünk egy kis bizsergés, hogy ugyanazt a zenei stílust szeretjük, és szívesebben játszanánk együtt, egy zenekarban. Amikor otthagytam az akkori bandámat, magától elindultak köztünk a telefonos/személyes beszélgetések, amiből később közös próbák szerveződtek.
A Felleng nevet nagy ötletelések közepette dobta be Kóbori, amire mind felfigyeltünk. Nekem például egyáltalán nem volt meg a jelentése, ezért rákerestem.

Jelentése: Magasra leng, röpül, szárnyal; Átvitt értelemben: gondolkodó, képzelő tehetsége magasabb gondolatokkal, eszmékkel foglalkozik.

Az elején csak örömzenében gondolkodtunk, hiszen végre mind kibontakozhattunk a saját műfajunkon belül. Mindent profin szerettünk volna csinálni, így történt, hogy a #Művilág című, debütáló dalunk és klipünk – számunkra meglepően pozitív fogadtatása – után kezdtünk el hinni abban, hogy erre a „rétegzenére” is van igény manapság.

Bálint: Az elején engem nem annyira mozgatott a dolog, kerestem még nagyon, hogy a „nagyonpunkot” otthagyva merre is van az én utam, viszont történtek az események, és ott tartunk, hogy 3 év alatt egész sok mindent átéltünk. Graci csatlakozása óta pedig tudatosan törekszünk arra, hogy haladjunk előre, fejlődjünk, és felvegyük a világ ritmusát.

Egy még nagyobb visszatekintést megalapozva. Mi volt az, ami elültette bennetek a vágyat, hogy zenészek szeretnétek lenni? Kik voltak nagy hatással rátok? Változott a zenéhez való viszonyulásotok az évek alatt?

Szücsi: Azt hiszem, 14 éves lehettem, amikor megtaláltam édesapám gitárját a padláson. Felhúroztam és akkoriban internet híján, ismerősöktől kapott könyvekből és tabulátorokból elkezdtem pötyögni. Ezekben az években a Guns N’ Rosesos időszakomat éltem, de a Blink-182 és a Green Day is pörgött már a lemezjátszómban. Ma már máshogy hallgatok zenét mint akkor, sőt van, hogy egy rég nem hallott dalt újra előveszek és más-más dimenziókat fedezek fel benne. Nem tartom magam nagy megfejtőnek, de a 14 éves énemhez képest sokkal tudatosabban hallgatok zenét. Nyitottabb is vagyok különböző stílusokra.

Kóbori: Apám zenész, ő vitt bele a buliba kicsi koromban, és ezután szerencsére több hozzám hasonló, zenélni vágyó sráccal hozott össze az élet. A zene és a zenélés különleges hatással van rám, mióta az eszemet tudom. Egyszerűen csak élvezem.

Graci: Kiskoromban mindig szólt otthon valami. LGT, Demjén Ferenc, szóval a rock’n’roll már akkor adagolva lett. Új helyen kezdtem az általános iskolát, hétfői napon osztályfőnököm bejött, hosszú haj, copfba kötve. Elővette a gitárt és elkezdte énekelve gitározni a cinege cipőjét, majd egy Satisfaction-t és egy Csavard fel a szőnyeget. Akkor döntöttem úgy, hogy én is ezt szeretném csinálni, nagy hatással volt rám. Pár nap múlva mutatott pár akkordot. Az elején Rolling Stones, Beatles majd a “zúzósabb” klasszikusok jöttek: Nirvana, Guns N Roses, Motörhead. Slash, Falco és Dregen mai napig inspirál.  Annyi változott, hogy míg régebben a buli miatt akartam zenélni, ma már céltudatosabban, a fejlődés és önmagam kifejezése az elsődleges, a buli pedig csak plusz öröm benne.

Bálint: Nekem egy játszótéri énekversenyen indult a pályafutásom, ahol az It’s my life-ot énekeltem Bon Jovitól. Hatalmas sikerem után a Magyar Rádió Gyermekkórusban énekeltem, és kezdtem el gitározni tanulni, ami elég sokat hozzátett ahhoz az emberhez, aki most vagyok. Minden nagyképűség nélkül, de hálisten rengeteget fejlődtem mind énekben, mind gitár téren, viszont sosincs vége, mindig érzem, hogy van még bennem. Zenehallgatásilag pedig bármi jöhet. A francia fura indietől a magyar alteren át, a poppunk vízében, a dubstep hajóján. Mindenevő vagyok, és próbálok is mindig belecsempészni valami plusz kis agymenést a dalainkba.

A „Viszi a szél” album mondhatni egy alapköve a munkásságotoknak. Milyennek ítélitek meg utólagosan a lemez minőségét? Mit tudnátok kiemelni az album erősségeként és mit az Achilles-sarkaként?

Szücsi: Én teljesen magamat érzem benne. Előtte sose tudtam ennyire szabadon engedni a fantáziámat dalírásban. Végre megvalósíthattam olyan ötleteket, amiket mindig is akartam. Lehetett „szétvokálozni”, más hangszereket is bevonni, az eddig megszokott két gitár, basszus és dobon kívül. Ráadásul Oláh Marci nagyon vevő volt a munkára. Éjszakákon át producerkedtünk az anyagon.

Kóbori: A viszi a szél szerintem egy nagyon nyers, szívből jövő csiszolatlan gyémánt. Extra rövid idő alatt írtuk meg és készítettük el az albumot. A rengeteg bennünk lévő ötletet hatalmas lelkesedéssel, hangsebességel formáltuk dalokká. Én nagyon büszke vagyok rá, sokat jelent számomra.

Bálint: Mindannyian szeretjük a lemezt, hiszen az első nagylemezünk, és tényleg már csak a dalok megírása és stúdió minőségben visszahallgatása maga volt a gyönyör. Így 3 év távlazából vannak azért még „gyermekbetegségei”, amiket azóta szerintem megugrottunk, viszont például a #Művilág és a Tele a város nélkül nem igazán tudjuk elképzelni a koncerteket.

Hogy zajlik nálatok a dalszövegírás? Ez egy spontán tevékenység, amihez valamilyen impulzus szükséges vagy egy tudatos munka, amihez elég egy témakör? Egyéni feladat vagy csapatmunka egy dalszöveg megírása? Eltérnek az újabb szövegeitek az egy-két évvel ezelőtt írtakhoz képest szerkezetileg? Mennyire törekedtek a dalba foglalt témák sokszínűségére?

Szücsi: Nálam elég változó, hogy csak úgy kicsúszik a szöveg, vagy agyalnom kell egy soron, mert éppen valahogy nem áll össze. Szerencsére Bálinttal ketten írunk, ezért sokszor besegítünk egymásnak. Ebben is fejlődünk, illetve tanulunk folyamatosan, van olyan szöveg a Viszi a szélen, amit lehet ma már máshogy fogalmaznék meg. Az elején ráadásul volt egy filozófia bennünk, hogy csak pozitív témákról írjunk, vagy a dal végére legalább arra fusson ki a mondanivaló. Azóta ez már árnyalódott, kicsit bátrabban nyúlunk bele bizonyos témákba, de ez főleg a jelenleg készülő daloknál fog kiütközni.

Bálint: Én próbálkozom mostanság a témakör meghatározásával való szövegírással, és élvezem is, de ettől függetlenül mindig esnek be ihletett szövegek is, vagy ha egy sor (szerintem belemagyarázhatóan:D) témába vág, akkor belekerül egy adott szövegbe.
Szerkezetileg ha nem is változtak túlzottan – bár vannak üdítő kivételek – a témák tekintetében sokkal szabadabban kezdtünk el foglalkozni, és sokkal jobban figyelünk, hogy a legtöbbet hozzuk ki a szövegekből, de ahogy tanult kollégám is mondta, most jön még csak a java.;D

Kiemelten ügyeltek arra, hogy a legtöbb számotok vizuálisan is tálalva legyen. Melyik videoklipet tudnátok kiemelni személyes kedvencként? Mit szerettek benne a legjobban? Előfordult már veletek, hogy előbb volt meg fejben egy történet képi világa, mint a dalszöveg és a hangszeres aláfestés? Tehát az, hogy egy klipötlet szülte a dalszöveget és a többit? 

Bálint: Nehéz kedvencet kiemelni, a #Művilág abszolút benne van a toplistásokban, illetve a Város és a Mese is, viszont azokat profi szakemberek készítették. Mostanában elkezdtük – részben költségcsökkentés miatt, részben mert minket is nagyon mozgat ez a világ – magunknak kikísérletezni a klipkészítés hogyanjait és miértjeit, így ezeknél már tényleg a klip is a „mi kezünk munkája”. Például a #Művilág pont ilyen, hogy a klipötlet már megvolt rá, viszont teljesen mást csináltunk végül rá, miután kész lett a dal.:D

Szücsi: Nekem személyes kedvencem a Város klipje. Valószínűleg azért, mert többnyire a saját agymenésem volt. Sok szervezés, meló kellett hozzá, és bár nem volt akadálymentes a forgatás, de a sok munka megtette hatását, pláne a profi stáb mellett. Nem tudom kihagyni a Mese című dalunk klipjét sem, ami az animációjával szinte gyermeki lelkesedést vált ki belőlem. Imádom, hogy ilyeneket bevállalunk a srácokkal. A szövegek elkészülte után szinte mindig van valakinek ötlete egy a dalhoz való klipre, így abból sosincs hiány.

Graci: Nekem most a személyes kedvencem a POP, ami hamarosan meg is jelenik. Ez lesz a negyedik klip, amit már saját magunknak csináltunk. Egyre nagyobb lépéseket teszünk afelé, hogy minél minőségibb klipeket készítsünk mind eszközök, mind ötletek, mind megvalósítás szempontjából.

A legutolsó dalotoknál, a Stégnél sem marad el a klip. Először is arra kérnélek titeket, hogy meséljetek a Stégről! Másrészt érdekelne, hogy miként látjátok az AI szerepét a zeneiparban. Előnyös vagy hátrányos a zenekarok, illetve a zenekarokat támogató személyek számára az, ha minél több mindenre képes a mesterséges intelligencia?  Honnan jött az ihlet a videokliphez és az AI használatához?

Szücsi: A Stég egy eléggé személyes dal számomra. Egy szerelmes éjszakát mesél el a Balaton parton, ami egy igen fontos pillanat volt az életemben, csak ez később derült ki számomra. Az akkor átélt élmény megváltoztatta a gondolkodásom bizonyos dolgokban, ezért adta magát, hogy kijöjjön belőlem ez az érzés dal formájában is.

Az AI mindenképp egy izgalmas dolog az életünkben, még senki nem tudja hosszú távon, mi lehet a következménye a zeneiparra nézve. Nem hisszük, hogy ki tudja váltani az embert, akár az alkotás, akár a megvalósítás teljes folyamatában, de hozzáadni, színesíteni mindenképpen tud. Ha már csak bizonyos folyamatokat le tud egyszerűsíteni, vagy korrigálni tud, mindenképp hasznos, de a „lelket” nem fogja kiváltani. A kliphez mindenesetre adott egy egyedi vibeot olyan képekkel, amik eszünkbe se jutottak volna.

Bálint: Jön a skynet…:D

A következő szerzeményetek a követőitek bevonásával készül. Milyen számotokra az ideális zenekar-közönség kapcsolat? Mennyire esszenciális egy sikeres zenekar megteremtéséhez az interaktivitásra törekvés? 

Kóbori: Jó tapasztalni azt, hogy egy ilyenfajta kezdeményezésünkre simán megmozdulnak az emberek, a mi kis közösségünk, szívmelengető pillanatokat okozva nekünk. Részesei akarnak lenni a hangulatnak, ami egy dalban körülöttünk forog, ezáltal sokkal közvetlenebb alkotást tudunk létrehozni. Fontosnak tartjuk a közönséggel való jó kapcsolat ápolását, hiszen nélkülük mi sem tartanánk ott, ahol.

Graci: Nagyon kellemes látni, mikor olyan arcok vannak az első sorban, akiknek ez már a sokadik Felleng bulijuk. Talán a koncertezés miatt a zene az egyik olyan kifejező kulturális ág, ahol azonnal látod, hogy tetszik valami a másik oldalnak, vagy sem. Egy jó zenekar alapja a kitartó és hálás közönség, mi pedig értük vagyunk hálásak.

Egy elengedhetetlen kérdés még a végszó előtt! Mégis hogy került egy T-Rex a Felleng közösségébe? Egy kabala? Vagy a legrégebbi rajongótok?

Bálint: A Város kliphez kerestük az ismerősöket, akik eljönnének szerepelni benne. Épp egyik cimborámmal diskuráltunk, aki jelezte, hogy van neki egy T-Rex jelmeze. Jól sült el, ezért megkértük, hogy ha épp ráér, tartson velünk egy-két koncertre is, ami nekünk is és a közönségnek is bejött, így Joci, az őshüllő igazából már családtaggá vált nálunk. 

Zárásnak jöjjön néhány szó a következő hetekről, hónapokról! Mikor és hol lesznek a legközelebbi koncertjeitek? Mit tartogattok az év maradék napjaira? A bejelentett új dalon túl még várható valami?  

A következő hetekben klipvágással és dalmegjelenéssel, dalírással, demozással, illetve stúdiózással zárjuk le az évet, Január 6-án pedig a Fish!, a Foxriver és az SZ4P társaságában bontjuk le a Dürer Kert falát. Hal, róka, T-rex, mi kell még?:D

Felleng

by: Wolfy

Leave a Reply

, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d