A Mátrában megrendezésre kerülő Fekete Zaj évről-évre nemcsak a külföldi zenekarainak listáját ékesíti ritkábbnál-ritkább és furcsábbnál-furcsább, darkos előadókkal, de a hazai underground neveivel is rendszerint olyat húz, amire azelőtt még nem igazán volt példa: legyen szó akár megkerülhetetlen, világszerte ismert hálószoba projektek első színpadra állásáról, vagy különböző formációk egymásra boronálásáról. A legszerethetőbb hazai fesztivál idén sem bízza a véletlenre a dolgot és egy különleges produkció keretein belül platformként szolgál az erdei közegben már bőven járatos BORU és Oaken zenekaroknak, hogy ugyanazon a színpadon, egyszerre kreáljanak közös nyelvet a zajból. Mi pedig most megkérdeztük a két zenekart hatásokról, a világhoz és egymáshoz fűződő viszonyaikról, illetve arról is mi várható egy ilyen egyszeri produkció után, a Zajon túl.
BORU
Nagy Miklós "Mike" - gitár
Dobos Lajos "Lali" - dobok, samplerek
Horváth Márton - vokál, szintetizátor
Kispál László - basszusgitár
Oaken
Radics Gábor - vokál, szintetizátor, ütőhangszerek
Dobos Lajos "Lali" - gitár, szintetizátor
Dömötör Zoltán - gitár, szintetizátor, vokál
Török Dániel - basszusgitár, szintetizátor
Gál Dániel - dobok
Kezdésnek mi lenne, ha bemutatnátok kicsit magatokat azoknak az olvasóknak, akik nem annyira ismernek? Haladjunk akkor ábécé sorrendben, kezdjük a BORUval.
Mike: A BORU egy 2017-ben, szegeden alakult post/sludge/avantgarde metal zenekar. A zenekar azóta már viszont budapesti székhelyű lett, szépen lassan mindenki felköltözött a fővárosba. Egyszerre csinálunk nagyon intenzív, agresszív és atmoszferikus zenét, habár az dallamos részek egyre nagyobb szerepet kapnak az évek múlásával. A szövegeink nagyrészt egzisztenciális, filozófiai és pszichológiai témákkal foglalkoznak. A lényeg mindig is az volt hogy a hallgatót nem megszokott, vagy furcsa perspektívákba helyezzük.
Mi a helyzet veletek, Oaken?
Lali: Az Oaken 2011 óta létezik, de hogy őszinte legyek, ehhez fel kellett csapnom a Wikipédiát, hogy megválaszoljam. Én ugyanis nem vagyok velük a kezdetek kezdetétől. Gabona és Döme akik alapítótagok, jómagam közvetlenül a King Beast megjelenése, és Palej úr távozása után csatlakoztam a zenekarhoz. Ebből fakadóan nem biztos, hogy én vagyok a legautentikusabb válaszadó, de meglátásom szerint a sok év elteltével, és a sok tagcserével az Oaken viszonylag nagy átalakuláson ment keresztül zeneileg. Az experimentális/poszt-metal alap megmaradt, de kevesebb a d-beat és screamo téma, több az atmoszferikus/elszállós/egyiptomi-nílus-riffek-megközelítés.
Az elmúlt években mindkét zenekar jelentkezett hosszabb kiadványokkal; a Boru 2024 szeptemberében a SELF-DEALERrel, míg az Oaken majdnem egy évvel később a From the Bonfire-rel. Nem árulok el zsákbamacskát azzal, hogy mindkét anyag ereje teljében prezentálja a két csapatot, és talán karrieretek csúcspontjai. Hogy érzitek magatokat a lemezek megjelenése után? Bár alapvetően nem túl pozitívan szemlélitek a körülöttetek lévő világot, mondhatjuk azt, hogy most egy elég jó helyen vagytok?
Mike: A SELF-DEALERrel kapcsolatban jelenleg azt érezzük, hogy nehéz lesz nála jobbat csinálni. De talán nem is kell jobbat, hanem csak másabbat. Attól függetlenül, hogy egy csúcspontnak nevezhetjük, nem feltétlenül szeretném, hogy ez határozzon meg minket. A zenénknek és a személyiségünknek csak nagyon vékony szelete tud megnyilvánulni egy-egy dalban. Ez a lemez ugyanúgy csak egy állapotot rögzít, mint bármelyik másik.
Ez az album pont azért sikerült így mert kevesebb volt az elé helyezett elvárás, úgy jött ahogy jönnie kellett, ami óriási tanulság. Megtanított minket arra, hogy be kell vállalni a furcsa témákat is, ha jónak érződnek, nem kell egy referencia-album, -zenekar, vagy -hangzás. Itt nem volt, olyan hogy legyen már “converge-ös”, “amenrás”, vagy bármilyen. Szerintem ahhoz képest, hogy mennyi energiát teszünk bele a zenekarba, egész “jó helyen” vagyunk. Szóval örülünk a SELF-DEALERnek, szeretjük, de a folytatást és a jövőbéli lehetőségeket jobban várjuk már!
Lali: Ha teljesen őszinte akarok lenni, nekem a From the Bonfire folyamata egy hullámvasút volt. Voltak pillanatok, amikor pörögtem rajta nagyon, ugyanakkor az írás és a felvétel folyamata annyira hosszúra nyúlt – arról nem is beszélve, hogy ebben az időben lépett ki Hudák Máté (Gyilkos, On Graves) is – hogy többször elbizonytalanodtam, hogy nem-e kéne az összes tracket inkább kidobni a picsába. Valahogy nem állt össze az egész, össze-vissza riffhalmaznak tűnt, és legalább százhetvenháromszor átírásra került mindhárom trekk.
De valahogy a végére mégis összeállt. Legalábbis legutóbb, amikor rámírt egy barátom, és leírta a véleményét, többek közt, hogy jól gondolja-e, hogy ez az egész album tulajdonképpen egy nagy felszopás a Coronation végén található riffhez, akkor azt éreztem, hogy ja, megérte vele ez a sok munka; mert igazából tényleg van egy dramaturgiája az albumnak, és arra a tetőfokra épül az összes szám, és jól volt hallani, hogy ez átjön annak, aki alaposan meghallgatja.
(BORU)
Honnan ismeritek egymás zenekarát? Meddigre nyúlik vissza az ismerettségetek?
Mike: Én az Oaken-nel személyesen először talán Sándorfalván találkoztam 2015-ben, az egyik helyi punk/hardcore fesztiválon. Akkor még nem tudtam, hogy le fogok velük nyomni három európai turnét. Az előző zenekarunkkal, a Tomusszal volt egy közös bulink a dUNA-val, meg valamelyik másik screamo-zenekarral az Aurórában még 2016 nyarán. Ott váltottunk szót először Gabonával, aki aztán év végén írt nekem egy üzenetet, hogy nem lenne-e kedvem dobolni a 2017-es európai turnéjukon, és persze hogy volt! Azóta töretlenül tart a kapcsolatunk és szerintem az első két BORU-kiadványig talán ők is voltak ránk a legnagyobb hatással.
Mi az amit a legjobban szerettek, tiszteltek, vagy épp irigyeltek a másik formációjában?
Mike: Eleinte azt irigyeltem, hogy milyen jó cuccaik vannak, hehe. Na de amúgy amit tényleg irigylek és egyszerre tisztelek, az az, hogy az Oaken teljesen organikusan ír számokat, együtt, izzadva, a próbatermben, ahogy “kell”. Sokkal jobban tudják, hogy mi működik egy teremben, hangosra kitekert erősítőkkel. Folynak a számok, nagyon jók az atmoszférák, nem törik szét a figyelem, sokkal lineárisabb az egész hangulatvezetés, hogy ilyen fancy szavakkal éljek. A BORU-ból ez hiányzik, mert sokkal atomizáltabb, figyelemzavarosabb és csapongóbb a hangulata. Gyorsan akar sokat mondani. Ők kivárják. De hát öregebbek is na! (bocsiii)
Lali: Mivel én benne vagyok a BORUban is (Oakenben gitár, BORUban dob), most itt valójában arra kéne válaszolnom hogy mit tisztelek, szeretek és irigyelek saját magunkban. Bár csábító erre az egotripre felülni, inkább megpróbálok kitérni arra, hogy nekem miben ad mást a két zenekar: Az Oaken nekem picit szektásabb, atmoszferikusabb, több a gitártéma, több a folyás, hosszabbak is a trekkek, jobban el lehet merülni benne. A BORU talán egy kicsit konkrétabb, nyersebb és tufább, jobban belemászik az ember arcába. De az is lehet, hogy csak fiatalabbak és több bennük az élet. Még.
Térjünk akkor a lényegre: a két zenekar idén egy egyszeri és megismételhetetlen koncert keretein belül egyesíti erejét a Fekete Zaj Fesztiválon. Két világból egy lesz, a határok elmosódnak és a zaj válik a közös nyelvvé. Mit kell tudni erről a közös projektről? Mire számíthat az, aki kilátogat a Mátrába és elmegy a koncertetekre?
Mike: Rengeteg orientál, tiszta csatornán játszott gitártémára számítson!
Lali: Igazából aki szereti a kettő zenekarból bármelyiket, neaggyisten mindkettőt, akkor annak érdemes kinéznie, hiszen erre az eseményre egy full kollab nagylemezzel készülünk. Igyekeztünk belerakni mindent, ami a BORUban és az Oakenben közös, meg kihasználni azt, hogy itt most négy gitár fog rendelkezésre állni, hogy kiéljük magunkat. Lesz ezen kívül még kismillió szinti, sok tam, és egyéb érdekességek. Sötét, koszos és elszállós lesz, de a térdig érő riffeket se hagyjuk otthon.
(Oaken)
Lesz-e olyan a koncerten, amit előtte még soha, senki nem hallott tőletek? Legyen szó akár egy stílusról, akár egy előadási technikáról, vagy csak különleges hangszerről?
Lali: Lesz új hangszer, de nem spoilerezünk, el kell jönnöd, hogy megtudd mi az. Ezen felül pedig minden track új, és kifejezetten erre a koncertre készült, szóval azt kell mondjam, hogy csak olyan dolgok lesznek, amiket nem hallott még senkise tőlünk!
A Fekete Zajtól már megszokhattuk, hogy évről-évre villant valami érdekeset és különlegeset: legyen szó az az azóta is koncertező Thy Catafalque első élő fellépéséről, vagy a szintén a TC-főnök Kátai Tamáshoz Gire újra színpadra állásáról, de akár ide sorolhatjuk a LanternI és az Entrópia Architektúra közösködését, ha már jelen beszélgetés apropója is hasonló. Ők kerestek meg titeket az ötlettel, vagy ti dobtátok fel nekik a labdát?
Lali: Ha jól emlékszem, akkor mi őket. Vagy legalábbis nekem az rémlik, hogy már pár éve dumáljuk a két zenekaron belül, hogy ezt be kéne adni, de most szedtük össze magunkat rá.
Miért pont a Fekete Zaj?
Lali: Ha valami nem is volt kérdés egy másodpercig se, akkor az ez: tudtuk, hogyha ezt megcsináljuk, azt fixen a Fekete Zajon tesszük! Igazából nem is tudom, hogy miért, valahogy ez tenyleg evidensnek tűnik így utólag is.
Milyen egyéb kezdeményezéseket, projekteket, helyszíneket emelnétek ki a hazai földalatti színtérből, amit támogattok, azonosulni tudtok vele, vagy egész egyszerűen csak szerettek, hogy van?
Mike: Most tudtam, meg hogy lesz idén tíz év kihagyással tokodi pincevölgy feszt! Az nagyon jó volt mindig is. Aki tudja az tudja. A másik nagy kedvencem az a szentesi Mangec-féle Anti-Lecsó! Tisza, Alföld, babgulyás, teljesen random zenekarok “próbálnak”, nem kell több. Egyszerű vagyok. Alapvetően a kis létszámú, teljesen alulról szerveződő dolgokat szeretem és támogatom.
Lali: Tele van a város kurvajó helyekkel, nem is tudom hol kezdjem! Shoutout minden kicsi, önszerveződő helynek, fesztiválnak, közösségi térnek. Pár ami most random eszembe jut: Gólya, ATNO Forge, Kripta, Pók, MonoKultur, vagy veszprémben a Terem.
Az elektronikus zenei színtér is tele van izgi dolgokkal, pl. idén az EA Sound, azaz az Eastern Asian Sound kurva jó volt. Kajak nem is tudtam, hogy létezik ilyen hogy Budots zene!
(BORU x Oaken)
Elképzelhető a jövőben is valami közösködés a két zenekartól, ha nem is feltétlen koncert, de akár egy közös dal, vagy esetleg egy split-kiadvány formájában?
Mike: Ha szerintem most úgy látjuk, hogy hatékonyan tudunk így zenét írni és koncertezni, miért ne? Én egyelőre örülök ha ez a lemez kész lesz!
Mit vártok a jövőtől? Mik a terveitek? Hol láthat titeket legközelebb a közönség a Zajon kívül?
Mike: Egy új BORU-lemez vagy EP megírását mindenképp nagyon várjuk már. De persze előtte még be kell fejeznünk a közös lemez felvételeit, mix és master részét, amitől szerintem ki fog hullani a hajam. De hátha megéri!
Lali: Ősszel tíz éves a King Beast, úgyhogy azt tuti, hogy el fogjuk játszani, nemsokára jönnek a részletek ezzel a bulival kapcsolatban.
+1 búcsú kérdés: Mondjatok egy-egy dolgot, amit szerettek és utáltok az AI (MI)-ban.
Mike: Szerintem jobb mint a már régen elbaszott Google search, ami jó. Az AI pont úgy keres ahogy 2006-ban az ember elvárta volna a keresést amikor életében először látott search bart. Amit utálok: még egy absztrakció, még egy dolog amivel távolabb kerülünk a valódi kapcsolódástól, még egy dolog amivel lehet minket kontrollálni és a környezetet szétbaszni a pszichopata, szektás vezetőknek. Az eszköz jó, akik birtokolják már nem annyira.
Lali: Az az igazság, hogy én a melómban elég sokat használom, mert sokkal gyorsabban tudok megoldani dolgokat, mint amikor még gugliztam! Ugyanakkor fixen nagyon hülye leszek tőle pár éven belül, ezt már most látom, aki meg így nő fel, az még lehet, hogy nálam is hülyébb lesz. Szóval megvan az AI-ról és magamról is a véleményem. Viszont egy dologra most felhatalmazok minden olvasót: ha valaha AI-jal írnánk zenét, akkor vágjátok le a kezeinket!
Köszi szépen a válaszokat!
A Fekete Zaj július 29 és augusztus 1 között kerül megrendezésre a mátrai Sástó kempingben, A BORU és az Oaken közös koncertje a fesztivál első napján, szerdán lesz látható-hallható olyan előadókkal egy napon, mint az Alcest, a Wolves in the Throne Room és a This Will Destroy You. Ha csak erre a napra látogatnál ki, akkor napijegy még kapható, ahogy 4 napos bérlet is a Tixa felületén. Minden egyéb infóért irány a Zaj weboldala, vagy a fesztivál facebookos eseménye.
BORU
Oaken
Leave a Reply