A Föld bolygó egy rendkívül zajos hely lett a 2020-as évekre, nem is könnyű ezt megszűrni, de mi mégis megpróbáljuk: új rovatunkban egész egyszerűen összegereblyézzük az elmúlt hét fontosabb történéseit az internet villanygitáros szekciójából, amik mellett nem lenne illő elmenni, de valamiért mégis sikerül.
A nyár közepe az uborkszezon non plus ultrája, viszont így is jött csomó új dal és klip a héten – van, ami hamarosan megjelenő albumról, mások meg már kijött anyagok kiegészítéseként. Ezen felül pedig bejelentésre került egy olyan klubbuli is, ami sok metalos millenial szívét megdobogtatja majd.
A húszéves Nocturnalra fókuszáló bulival érkezik a Dürerbe január elején a The Black Dahlia Murder
A címben nagyjából le is írtam mindent. Mindenki kedvenc dallamos death metal brigádja, a The Black Dahlia Murder 2027 januárját és februárját az öreg kontinensen tölti majd megünnepelve harmadik lemezüket, a jövőre húszéves Nocturnalt. Ez volt az az anyag, amin először volt hallható Bart Williams bőgős, valamint Shannon Lucas dobos játéka – noha mindketten egyébként 2012-ben elhagyták a zenekart. A kritikusok és a rajongók szerint is egyöntetűen ez lehet a ‘Dahlia magnum opusa. A Spotify-on a banda tíz legtöbbet hallgatott dala közül négy erről az anyagról van, köztük a What a Horrible Night to Have a Curse, a Deathmask Divine és az Everything Went Black.
Nagy szerencsénkre a körút minket is érint, mégpedig 2027. január 27-én a Dürer Kert Nagytermében. Brian Eschbach énekes szerint viszont a lemez nem lesz egyben eljátszva, mint ahogy azt a zenekarok szokták ilyen esetekben, de tény, hogy a setlist nagy százaléka fog majd erre a kiadványra összpontosítani. Igazából a magyar közönségnek egy TBDM-buli sose rossz, ha pedig az javarészt a Nocturnalre fókuszál, az már csak egy cseresznye a habtorta tetején. Jegyeket már lehet dörrenteni rá a Tixa felületén.
Új lemezt ad ki a Distant, itt is van róla egy dal a Suffocation énekesének vendégeskedésével
Valószínűleg nincs még egy annyira ambíciózus, törtető és folyamatosan güriző banda az európai deathcore-színtéren, mint a holland/szlovák Distant. A srácok mindenhol ott vannak, ha kell, ők ugranak be featelni, máskor a Lorna Shore-os Will Ramosnak passzolják a mikit, vagy épp a fél deathcore-színtérnek (Argent Justice). Amikor meg épp nem revizitálják valamelyik korábbi anyagukat, akkor természetesen jöhet a vadiúj cumó; pont, mint idén. November 6-án érkezik ugyanis az Into Despair, a srácok ötödik (vagy negyedik, attól függően, hogy a 2024-es Tsukuyomi-tuningot annak tekintjük-e) nagylemeze.
A srácok már kicsepegtettek az évek során három ízelítőt a lemezről, az egyik dalban (Spirit) a The Last Ten Seconds of Life-os Tyler Beam is felröfögött pár verzét, így nem meglepő, hogy a Distant ismét egy vendéggel felturbózott tracket szabadít a világra. Ez az All Will Be (N)One, amiben Ricky Myers, a legendás death metal-zenekar, a Suffocation vokalistája segédkezik a srácoknak. A banda így foglalta össze a dal mondandóját:
Az All Will Be (N)One egy komor, hangulatos szám, amely az emberiség halálfélelmét és az idő összeomlásának elkerülhetetlenségét járja körül. A zúzós riffeket és a könyörtelen ritmusokat ötvöző dal lassan felépülő rettegésérzetet kelt, mielőtt nyers konfrontációk pillanataiba törne ki. Szövegileg a nézőpontot az ellenállásról az elfogadásra tereli. Ricky Myers (Suffocation) vendégszereplése további intenzitást és tekintélyt kölcsönöz a dalnak, megerősítve annak központi üzenetét: hogy minden elhalványul, és minden elenyész.
Nem szabad elfelejteni azt se, hogy a srácok jövőre hozzánk is beköszönnek: a banda lesz az egyik vendége a Spite és az Emmure közös európai turnéjának, ami február 9-én ér majd a Dürer Kertbe. Jegyek még kaphatók rá a Tixán.
Romantikus dal érkezett a Marmozetstől – msáfél hónappal a visszatérő lemezük után
Kissé furcsa megjelenési tendenciákat vall a brit Marmozets. A banda – akik május végén adták ki nyolv év utáni visszatérő anyagukat, amiről mi is megemlékeztünk, miszerint egyáltalán nem rossz, de már bőven nem a régi rajongóknak szól – most egy új dallal rukkolt elő. Igen, másfél hónappal a lemez megjelenése után.
A Closer To You egy igazi szerelmes, romantikus nóta, ami a zenekar énekesnőjétől, Beccától irányul férje és gyermekének apja, Jack, a gitáros irányába. A mikrofon bitorló hölgyemény így foglalta össze a gondolatait a tételről:
A Closer To You egy akusztikus gitárral indult, egy improvizációs session során, Jack szülei régi házának nappalijában. A refrén a semmiből bukkant fel, de visszagondolva egyértelműen egy nagyon is valós érzésből fakadt. A Jackkel való kapcsolatom elején valami nagyon mélyre vágytam – többet, mint amit képesnek éreztem magam felajánlani, elfogadni, vagy akár lehetségesnek hinni. Igazi szerelmet akartam.
Ez a dal hatalmas utat járt be, pontosan akkor nőtt és fejlődött, amikor én is a belsőmön dolgoztam. Mivel olyan sokáig éltem vele együtt, most kiadni úgy érzem, mintha elengedném repülni; szinte már különállónak érzem magamtól. Talán ezt a perspektívát is hallani fogjátok a zenében, de nekem így is jó, ha egyszerűen csak létezik. Ahogy ma itt ülök a kanapén, olyan biztonságban és szeretetben érzem magam, mint még soha életemben. Eljutottam oda, amire korábban olyan kétségbeesetten vágytam. Bárhová is vezet ez a dal innen, hihetetlenül büszke vagyok erre a fejlődésre.
A No Cure új dühöngőjétől garantáltan görcsbe áll az öklöd
Július 10-én, vagyis jövő pénteken érkezik a No Cure debütlemeze, az It Is Going to Get Dark. A 2021 óta aktívan ténykedő straight edge metalos hardcore-banda már megannyi rövidebb kiadványon keresztül bizonyította, hogy az egyik legfurkóbb és legarcbamászósabb bandák egyike a fiatalabb korosztályból, és a most utolsóként kiadott ízelítő a lemezről, a When The Spasms Cease is azt bizonyítja, hogy ez lesz a nyár leginkább two steppelhető anyaga.
A banda télen Európába is átruccan a kanadai Counterparts egyik előzenekaraként. Hozzánk sajnos nem érkezik a csomag, viszont december elsején a bécsi Gasometerben el lehet őket csípni a thrown és a HEAVESGATE oldalán.
Klipet kapott a South Arcade legújabb slágere
Egy hónapja már kint kóválgyott az éterben a brit South Arcade legújabb (szerelmes) dala, a Deadmeat. Az oxfordi Y2K-poppunk-turbórágó tinik most úgy döntöttek, hogy mozgóképpel is megtámogatják ezt, természetesen a saját, levakarhatatlan stílusukkal dominálva azt: PS1-es grafikával. A két karakter egy lemezboltban megismerkedést követően mindent tűvé tesz – beleértve a South Arcade-közösséget is -, hogy megtalálják egymást. Cuki kis történet abból az időből, amikor még tényleg kellett egy kis extra kutatómunka ahhoz, hogy megleld a crush-odat.
A zenekarról még itt írtunk korábban az első EP-jük kapcsán, hogy miért működik annyira jól a két évtizedet visszaugró időkapszulájuk ahhoz képest, hogy valószínűleg ők is csak akkor születtek.
W a y o 
Hozzászólás